Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - B) A ruházat
V. A hőmérsék hatása az egészségre. 31 géből. Az által, hogy testünket ruházattal vesszük körül, annak felületét nagyobbítjuk, s a síma bőr helyét a szövetek egyenetlen felszínével helyettesítjük. Különféle alapanyagból készült hason- nemű szövetek egyenlő melegmennyiséget sugárzanak ki, míg a különböző szövésűeknél e tekintetben eltéréseket találunk. A sírna, de különösen a csínozott szövetfélék 25%-kal kevesebb meleget sugároznak ki, mint a bolyhos-, trikót- és flanell-félék. Ebből azt lehetne következtetni, hogy a hőkisugárzás nagyobb a ruhába burkolt, mint a mezítelen testről. Ez azonban téves volna, mert a ruha felületének a bőr hőmérsékével szemben jóval alacsonyabb volta a meleg-kisugárzást erősen csökkenti. +15° C. levegő-hőmérséknél a mezítelen bőr körülbelül 31‘8°, a gyapjúingnek külső felülete 28-5, a mellény külseje 229, a kabáté pedig csak 1940 C. meleg. Egy teljesen felöltözött egyén Rubner vizsgálatai szerint körülbelül csak ys-át veszti el kisugárzás által azon melegnek, mint ugyanazon egyén mezítelen állapotban. Ha tehát az előbb említett tényezők a hő kisugárzását emelik is, az utóbbiak viszont lényegesen és túlsúlyban csökkentik. b) Vezetéssel. A ruhákon át történő hőelvezetés — mindig föltéve, hogy azok szárazak — megfelel egy nem teljesen nyugvó levegőréteg hőelvezetésének. Nagyságára a ruházat anyaga, vagyis hogy a szövetrostok gyapjúból vagy gyapotból stb. készültek-e? majdnem semmi befolyással sincs, ellenben a szövet vastagsága már döntő tényezőként szerepel. Egyenlő vastag szövetek egyenlő jól vezetik a melegséget. 10—15 mm. vastag réteg csak kis befolyást gyakorol. A gyapjúszövetből készült ing vastagságát körülbelül 25, a vászoningét 0-2—I/O. a kabátét pedig 5—7 nnn.-re becsülhetjük. Az egyes ruhadarabok között azonban légréteg van, mely mint rossz melegvezető erősen akadályozza a hővesztést. A ruházat vastagsága, beleértve a ruhadarabok között levő levegőrétegét is, férfinél a törzsön átlag 21 mm., a karokon 8 mm., az alsó végtagokon 6 mm. Az átlagban 4 kg. ruházatban és alatta 10—30 liter levegő van. Az észak-chinaiak azon szokása tehát, hogy a vidékükön igen hideg téli időben több, kivattázott ruhát hordanak egymás fölött, egészen észszerű. Ha a ruha szorosan a testhez fekszik, vagyis ha alatta levegő-réteg nincsen, akkor a hőveszteség nagyobb, a mit világosan bizonyít az is, hogy hűvös helyiségben a térdünk kezd fázni először. c) Hőelvitellel. A felmelegedett levegő fölfelé szállani és elszabadulni törekszik; de ezenkívül oldalfelé is élénk le\egő- és gázcsere megy végbe a ruházat likacsain keresztül. A meleg-
