Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - B) A ruházat
32 A levegő. nek ilyféle elvitelét akadályozza meg a nem túlságosan bő és nem túlságosan durvára szőtt ruházat. A bőlikaesú, sok levegőt tartalmazó ruha által megtakarított melegnek jó része -— a síma és szüklikacsú szövetekkel szemben — a hőelvitel által ismét elvész. Ha a ruházat a levegő számára igen átjárható, akkor a melegnek a szél által való elvitelét is erősen számba kell venni. A tengerészek — magukat az eső ellen védendő — olajjal im- praegnált, síma szövetből készült ruházatot viselnek; ugyanezen ruhát hordják hideg és erős szélben, hogy a meghűléstől, vagyis a túlságos melegelviteltől védve legyenek. A szövetek levegő számára való átjárhatósága a nyomó erő nagyságától és a szövet sajátságától függ. Hiller azt tapasztalta, hogy 2-8 cm. vizoszlopnak megfelelő nyomásnál 1 másod- percz alatt a nyári felöltő szövetén 63, katona-kabát szöveten 54, ingre való kalikoton 29, flanellen 70, gyapjútrikoton 74 liter levegő ment át. Nocht szerint a ruhákban a lélekzési mozgás által támadt nyomás 0-04 mm. magas vizoszlopának felel meg. Ily nyomásnál pedig 57 cm3 területen a flanellnál 500, a Jaeger- féle szövetnél 861, a parketnél 116, a Lahmann-féle reform- gyapotszövetnél 1174, vászonnál 78 cm3 levegő ment át egy perez alatt. d) Elpárolgással. A ruházat a test párolgását erősen fokozza. A ruhába burkolt ember már körülbelül 16° külső hő- mérséknél beszünteti physikális hőszabályzását, és már sok vízgőz párolog el belőle. A külső levegő — lassanként a ruhába hatolva — felmelegszik egészen 30-—33°-ra; ezáltal vizfelvevő képessége növekszik és a bőr által kiválasztott viz elpárolog a ül, nélk hogy izzadság észlelhető volna; azt ugyanis az alsó ruhák veszik fel hygroskopikus viz alakjában, s lassan kifelé tolják. A levegő folytonos kicserélődése következtében a bőr és az ing közötti levegő relativ nedvessége állandóan alacsony fokon marad, rendesen 30—40%-ot tesz ki, s csak ritkán éri al a 60°/0-ot. A gyapjú bir legtöbb hygroskopikus vizet fölvenni, s leglassabban bocsátja is el a nedvességet; ezért a legkevésbbé hűtő hatású is. A cseppekben kiváló folyékony izzadság, éppen úgy, mint az esővíz a ruha likacsaiba hatol, s ott a szövetbe vagy a szövet közé telepedett vízként szerepel. Leggyorsabban és legnagyobb mértékben telítődik igy vízzel a len- és gyapotszövet, valamint a selyemből készült is, melyek ilyenkor ruganyosságukat elvesztve,
