Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - B) A ruházat

30 A levegő. c) A r uházat meleg eile n védő hat á s a. Az itt lé­nyegileg leginkább tekintetbe jövő világító napsugarak közül an­nál kevesebbet nyel el a ruházat, minél világosabb színű és si­mább a szövet. Ha a fehér színű szövet által elnyelt sugarak mennyiségét 100-al jelöljük, akkor a világos-sárgára esik 102, a sötét-sárgára 140, a világos-zöldre 152, a vörösre 168, a világos­kékre 198, a feketére pedig 208. Hogy a szövet gyapjú, gyapot vagy más anyagból készült-e. az itt nem jön tekintetbe. A ruhá­zatnak ezenkívül lehetőleg tágnak kell lennie, hogy az általa elnyelt meleg a hővesztés által ismét eltávolodjék. Forró vidéken a fej befödésére porosus anyagból (agave, tapló) készült, széles és mélyen lenyúló karimájú, fehérre bevont kalap szolgáljon, mely annyira elálljon a fejtől, hogy a levegő közöttük szabadon áramolhasson. cl) A ruházat védő hatása a hőveszteség ellen. A ruházat védő hatásának valódi értéke. Ha meztelen karun­kat a kalorimeterbe helyezzük, könnyen megmérhetjük az általa vesztett meleg mennyiségét. Ha karunkra előbb inget, vagy inget és kabátot húzunk, akkor a mérésből ki fog tűnni, hogy az most az előbbinél kevesebb meleget vesztett. 15‘8° C. levegő-hőmér- séknél gyapjúingbe burkolt karnál az eredetinek 10°/0-ával, két gyapjúingnél 17-4%-ával, ha ezekre még egy vászoning is lett húzva, 19°/0-ával, ha erre még kabát is jött 32‘5-%-ával, végül ha felső kabátot is reá húztak, akkor 38'7%-ával kevesebb hő­veszteséget mutatott ki a kalorimeter. Minél nagyobb a levegő hőmérséke, annál kevesebb meleget veszítünk, és pedig minden hőfokra körülbelül az összes hő­veszteség 2-75%-a esik. A gyapjú igy 10% hőveszteséget hárít el, hatása tehát 10:275 = 3'6° C, hőemelkedésnek felel meg. A gyapjú-ingbe burkolt kar tehát 15‘8°-nál annyi meleget veszít, mint egy mezítelen kar 15-8 -f- 3-6 — 19-4° C.-nál. Gyapjú- és vászoningbe, kabát- és téli kabátba takart kar ennélfogva 4-1*7° melegben (38‘7 : 2-75 = 14:1: 15'8° — 144° = +1*70) éppen úgy viselkedik, mint a csupasz kar 15’8° C.-nál. Bár a felső végtagra talált számok nem teljesen illenek az egész testre is, mégis a valóságnak meglehetősen megközelítő képét adják. A hővesztés csökkentésének az a következménye, hogv a test kevesebb meleget termel, és hogy az anyagcsere és a táp­lálék-felvétel szintén csökken. A ruhába burkolt test hővesztesége a) kisugárzás által. Testünk kisugárzás, vezetés, átvitel és párolgás útján veszt mele­

Next

/
Oldalképek
Tartalom