Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - II. A levegő physikai sajátságai
10 A levegő. A baktériumok száma a levegőben. A levegőben levő mikroorganizmusok száma, — mely igen gyakran kisebb a penészgombákénál, — ingadozik a hely, a csapadék mennyisége, a szél. a hőmérsék stb. szerint. Miquel (Párisban) a rue de Rivoli levegőjében köbméterenként 3480, a Pare de Montsouriséban pedig átlag tavaszszal 494, nyáron 650, őszszel 380, télen pedig 260 baktériumot talált. Neumann Moabitban a jól szellőzött barakkok 10 liternyi levegőjében a tisztogatás ideje alatt 80—140 baktériumot számlált; délben már csak 20-at, este pedig, a lefekvés ideje után 2 órával 4—13-at talált. Fischer az oczeánok fölötti levegőt, valamint ezekről a szárazföld felé irányuló légáramlatot bakterium-mentesnek találta. A szárazföldről a tenger felé irányuló levegőáramlás a penész-spórákat jóval messzibbre hordta el, mint a baktériumokat. Magas hegységekben a levegőben csak igen kevés mikroorganizmus van. II. A levegő physikai sajátságai. a) A hőmérsék. A hő forrása és a felmelegedés tényezői. A földfelület és a levegő a meleget a naptól nyeri. A körlevegőn függőlegesen áthaladó napsugarak melegjük 360/0-át átadják a levegőnek, a többit pedig a talaj kapja meg. A melegelnyelés nagysága függ a körlevegő nedvesség és portartalmától és a beesési szög sinusától; minél kisebb az utóbbi és nagyobbak az előbb említettek, annál több meleget vesz fel a levegő. E miatt a megtett út hossza is fontos; ez reggel és este jóval nagyobb, mint délben. Az úgynevezett chemiai és a sötét (hő-)sugarakat sokkal jobban elnyeli a levegő, mint a világítókat; utóbbiakból kerek számban 15%-ot. az előbbiekből pedig 60°/o-ot tart vissza. Midőn a világító sugarak a föld felületét érintik, akkor hosszú hullámú és sötét hősugarakká alakulnak át; mint ilyeneket veszi fel őket azután a levegő. Ezért a legalsó levegő-rétegek melegjük legnagyobb részét a talajtól, azaz a talajban hősugarakká átváltozott fénysugaraktól kapják. A talaj hőcapacítása, nedvessége, alakulata, színe és felületének minősége szerint változik az általa elnyelt és visszaveri sugarak mennyisége. A viz körülbelül kétszer annyi meleget vesz fel, mint a föld. Sok test jóval tetemesebb hőfokra melegszik fel az
