Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - II. A levegő physikai sajátságai

II. A levegő physikai sajátságai.

11

n. n. »sugárzó meleg« folytán, mint az őt körülvevő levegő; így a forró égöv alatt a homok hőmérséke egész 80° C.-ra is emel- kedhetik.

\ alamelv helynek hőmérséke első sorban geographiai helyzetétől függ; — az alacsonyabb szélességi fokok alatt és mélyen fekvő vidékeken találhatni a legmagasabb hőmérséket; — ez után a talaj minősége bir legnagyobb fontossággal.

A szabályos hőmérsék ingadozások. A föld kisugározza a naptól nyert meleget a körlevegőbe, ez pedig a világűrbe, és pedig annál jobban, minél melegebb. A legtöbb meleget akkor kapja, midőn a nap a legmagasabban áll. tehát délben, illetve junius 21-ikén. Röviddel dél után a mi vidékünkön körülbelül 1V2 óráig, illetve július közepéig kisebb a kisugárzott, mint a fölvett melegmennyiség; ennek következtében ez ideig a hőmérsék emelkedik, hogy azután sülvedhessen. Naplemente után a föld már nem kap több meleget, azonban az addig nyertet kiadja, és pedig annál kisebb mértékben, minél jobban lehűl; ezért sülyed lassan a hőmérsék a nap fel keltéig. Mihelyt a nap feljött, a föld újból meleget kap, s ezért a hőmérsék ismét emelkedni fog. Télen a föld a legkevesebb meleget kapja deczember 21-ikén; a nap ekkor áll a legalacsonyabban, a nappal, vagyis a napsugárzás tartama ekkor a legrövidebb. Ez után naponta magasabbra hág a nap, de azért, a föld még mindig több meleget veszít, mint a mennyit kap, mig végre január végén e tekintetben is beáll az egyensúly, s vele együtt a leghidegebb napok is. 11a az ég felhős, akkor a kisugárzás csekély, az éjjel, illetve a tél nem oly hideg. Derült ég és csekély levegő nedvességnél a hőkisugárzás oly nagy lehet, hogy azon hőmérő, mely nappal + 35° C., sőt ennél is többet mutatott, éjjel 0° C.-ra, sőt ez alá is sülyed. Valamely hely hőmérsékletére tehát nemcsak a levegő hőfoka, hanem e mellett még más, alább említendő tényezők is, ezek között a be- és kisugárzás is lényeges befolyást gyakorolnak.

A hőmérsék meghatározása. Legjobban áttekinthetjük valamely hely levegőjének hőmérsékletét, ha annak hőfokát lehetőleg rövid időközökben megmérjük s a nyert eredményeket egy táblázatban görbe vonalakkal felrajzoljuk, vagy pedig ha a hőmérséket önműködő thermométerrel feljegyeztetjük. Ily módon a hőmérsék- ingadozások, melyek az egészségre látszólag nagy befolyást gyakorolnak, igen jól tanulmányozhatók. Ha a napi középhőmérséket akarjuk meghatározni, akkor reggeli 6, déli 2, és esti 10 órakor leolvassuk a hőfokot; a nyert számokat összeadjuk és 3-mal el-