Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)
39 minden álomban vágyteljesülést lát. Nem is szólva arról, hogy azok a szorongásos álmok is magyarázatra szóróinak, mielőtt megítélés tárgyai lehetnének, egész általánosságban azt felelhetjük erre, hogy a szorongás nem kapcsolódik oly magátólértetődően az álomtartalomhoz, mint azok képzelik, akik nem ösmerik — és így nem vehetik figyelembe — a neurotikus szorongás feltételeit. A szorongás egyike azoknak az elhárítási reakcióknak, melyekkel az én túlerőre vergődő elfojtott vágyakkal szemben védekezik, nagyon is érthető tehát, ha az álomban is fellép olyankor, mikor az álomképződés túlságosan azoknak az elfojtott vágyaknak áll a szolgálatába. Mint látják, az álom felőli kutatások jogosultságát eléggé igazolnák már azok a felvilágosítások is, amelyeket e kutatások révén, még különben nehezen hozzáférhető dolgokról is nyerünk. Mi azonban neurotikusok pszi- choanalitikai gyógykezelésével kapcsolatban jutottunk e vizsgálódásokhoz. Az elmondottak alapján könnyen megérthetik, mikép jutunk az álommagyarázatok segítségével, ha a beteg ellentállása ezt túlságosan meg nem nehezíti, a páciens elrejtett és elfojtott vágyainak s az ezektől táplált komplexumoknak megösmeréséhez s így áttérhetek a lelki jelenségek egy harmadik csoportjához, melynek tanúl- mányozása a pszichoanalízis egyik technikai eszközévé vált. A normális és ideges embereknél egyaránt előfordúló apró tévcselekmények ezek, melyekre különben nem igen szoktak ügyet vetni. Oly dolgok elfelejtése, amiket tudhatnának és rendszerint tudnak is (például tulajdonnevek időleges kiesése az emlékezetből), a mindnyájunknál oly gyakran előfordúló nyelvbotlások, az azzal analog kisiklások olvasás és írás közben, ügyetlenkedés valamely ténykedésnél, tárgyak elvesztése vagy eltörése stb., csupa olyan dolog, melynek lélektani determinánsait különben nem igen keresik s amelyeket mint véletlenségeket, mint a szórakozottság, a figyelmetlenség és más hasonló feltételek erediné-
