Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)
38 munka csak egyik speciális esete annak a hatásnak, melyet külön lelki csoportosúlások, vagyis a lélek hasadási termékei, gyakorolhatnak egymásra és ez a munka minden lényeges részletében azonos azzal a ferdítő hatással, mely az elfojtott komplexumokat, balúl sikerült elfojtás esetében, tünetekké változtatja. Az álmok elemzése, főleg a saját álmaiké, arról is meg fogja Önöket győzni, mily váratlanúl, szinte csodálatosan nagy hatást gyakorolnak a korai gyermekévek benyomásai és éleményei az ember fejlődésére. Az ember álomvilágában mintegy folytatólagos életet él a gyermek és pedig úgy, hogy megmarad minden sajátsága, megmaradnak vágyrezdülései, még azok is, melyek az élet folyamán hasznavehetetlenekké lettek. Kitéphetetlenül szilárd gyökereket fog verni Önökben az álmok elemzése révén az a tudat, hogy az egész más dolgokra hajlamosított gyermekből a fejlődési, elfojtási, átszellemítési folyamatok és ellenhatási képződmények1 mily hosszú sora fejleszti ki az úgynevezett normális embert, a fáradságosan kiküzdött művelődés fentartóját — részben annak áldozatát. Arra is figyelmessé kell tennem Önöket, hogy álomelemzés közben kiderítettük, hogy a tudattalan lelki réteg, főleg szexuális komplexumok ábrázolására, sokszor veszi igénybe a szimbolika egy nemét, mely részben egyénenként változó, részben azonban — úgy látszik — azonos azzal a jelképességgel, mely, mint gyanítjuk, a mesékben és a regevilágban uralkodik. Nem lehetetlen, hogy a néplélek ezen alkotásainak is az álomelemzés fogja megadni a magyarázatát. Végül óvnom kell Önöket attól, hogy megtévesztessék magukat attól az ellenvetéstől, mely szerint a szorongásos álmok létezése ellentmondana azon felfogásunknak, mely 1 Reaktionsbildungen. így nevezi Freud azokat túlkompenzálási folyamatokat, melyekben a kulturellenes ösztönöket azok ellentétének túlságba hajtása tartja féken, pl. az erőszakosságot az alázatosság, a szexuális féktelenséget a szemérem. (Ford.)
