Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

va a’ görög nevet — Asphyxia — ismét helyben kellene hagyni.

Az előhozott altételeknek azontnódon mondhatunk ellent, mikép az előbbenieknek: nemde Goodwin altételének következtében minden életművet üresen, a’ szív’ szélhüdt üregeit ellenben vérrel telve kellene találnunk? ’s igy Goodwi/innk már azon állítása, hogy a’ szív’ balüregeinek szél- hüdése viszeresvértöl szármozott légyen, — mellyel ö a’ vérkeringést akadályozó oknak tekinti, — magában önkéuytes áltétel. Igaz, többen azt állítják , hogy a’ viszeresvér e’ hatást a’ magában foglalt gyuíó- és szénsav által idézé elő. De bizo- liyos-é az, hogy a’ viszeresvér gyűlő ’s szénsavat foglal magában ? Ezt csupán a’ lehellés’ vegytani észképe szerint lehet állítani, mitől azonban csak nem átalánosan eltértek. Továbbá Bichat is a’ szív’ balüregének több ideig akadályoztatott összehúzódását ismét előteremtő gyúló, szénsav, fojtó, sőt visszeresvér’ belövelése által. — Ezekből látjuk : hogy a’ tetszhalál’ második észképe szint- olly kévéssé biztos, mint az első.

Bichatnak köszönhetjük a’ tetszhalálnál előnyomuló halálnak valódi magyarázatják Ezen élettudós’ állítása szerint nem azért lép be a’ halál, mivel megszűnt a1 vérkeringés, és az életművek vérnélküliek; hanem mivel ezek éltető vér helyett ellenkező tulajdonokkal felruházott vért foglalnak magokban, az az: üteresvér helyett — me!ly az életingertmagában rejti — ellenkezővel t. i. visz- eressel telvék. Az bizonyos:

1-ször Hogy, ha a’ tüdők rendesen nem működnek, ezekből viszeres, — nem pedig üteresvér folyik a’ szív’ balüregébe.

12