Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 13 C

2-szor Hogy á’ viszeresvér a’ test’ minden részeibe löketik, mivel a’ mint fellyebb emlitém: a’ vérkeringés rögtön megszűnik. Ha tellát megjelent a’ halál, csak azért jelenhetett meg, mivel az életművekbe lőhetett viszeresvér nem éltető, hanem ellenkező, sőt alkalmasint kábító tulajdonú.

A’ tetszhalál’ minden jelenségeit, és a’ holttesten észrevett tüneményeket ezen észkép tökéletesen fölvilágosítja. Azt tehát, hogy a’ tetszhalálban nem rögtön éri minden részeket a’ halál, ’s először csak néinelly működések elnyoinatvák, onnan lehet magyarázni: hogy a’ viszeresvér csak halkan juthat a’ különbféle életművekhez, mellyek ezen felül egyenlő fogékonysággal épen neui bírnak. Ha valamelly tetszhalálban lévő állatnak üí- ere fölnyittatik, visszeresvér hullámzik ki belőle, sót Bichat próbatételein a’ fej ötéi ből is hasonló ver folyt ki. Azt állítani továbbá, hogy a’ holttest’ minden életműve telve van fekete, és hegedhet- len vérrel $ nem ösmértető jele ez a’ visszeres- vérnek ? Emlitém, hogy ezekben több vér találtaik , mint más okból meghaltak életműveiben. Elő- hozám azt is, hogy leginkább a’ tudók’ térimbele van telve vérrel, mi igen természetes, mivel legelőször ebben az életműben háborittatik a’ vérkeringés , azután pedig két ok hat gátlólag 11.111. a’ visszeresvérnek a’ tüdők’ szövetjébe a’ hörgüterek általi torlódása, és elöntődése; és a’ levegőnek hiánya, mi a’tüdőkre nézve,bár nem elkerülhetetlen, de még is fontos inger. Végre erősítem: hogy a’ vér majd nem egyedül a’ visszérrendszerben van gyűlve, az ütérrendszer ellenben üresnek találtaik. Előbbeni állításomat egyrészről támasztja azon tudat, hogy a’ szív balüregeinek folytonos összehúzódásuk által a’ vér egész a1 visszérrend-