Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
74 Kóros újképletek. részint az által föltételeztetik, hogy a liurkozat váza nyákszövetből áll; néha mindkét körülmény egyszerre jön elő. Azon formáknál, hol a hálózati váz nyákszövetből áll, a közök kerekded vagy szegletes sejtek halmazát tartalmazzák, melyek 1—2 maggal és zavaros, szemcsés, tojásfehér szerű tartalommal bírnak; a sejtek többnyire szorosan össze vannak zsúfolva s a halmaz a hámrák sejthalmazaihoz hasonló. Azon formáknál, melyeknél a sejtek nyák vagy enyvülék tartalmúak, a górcsői vizsgálat finom mederkés alkatú rostvázat mutat, a közök mindég kerekek és különböző nagyságúak, a legkisebbek csak egy sejtet tartalmaznak, a nagyobbak többet; a rostok közönséges kötszövetből állanak. A sejtek kerekek, gömbölyűek, szokatlanul nagyok, 1/60—1/30"' átmr. és nagyobbak s egészen liasonnemű világos tartalmok és nagy, zavaros, szemcsés magjok van; a sejthártya többnyire nagyon finom, de egyes helyeken kemény is. Vízben a sejtek változatlanok maradnak, eczetsavban a tartalom kissé összehúzódik, innét a sejt kisebb, tömöttebb és élesebben körvonalozott (contourirt) lesz, de azért oly világos és hasonnemű marad mint volt. A szétroncsolt sejtnek kilépett tartalma eczetsavban erősen összehúzódik s fonalakat, meg tömött hártyaszerű burkokat képez a sejtek és sejthalmazok körül, melyek a valódi sejthártyával fel nem cserélendők. Az egyszerű gömbölyű sejteken kívül, világos, hasonnemű bennék és egy maggal, találtatnak két vagy több magúak is, továbbá nagy testek, melyek több, közös hártyával körülvett sejtekből állanak, azután olyanok, melyek közközepes rétegezést állítnak elő. Utóbbiak következő viszonyokat mutatnak : a rétegek mindég a mag köröl rakódnak, mely majd csak 1, majd 2, 3, 4, majd még nagyobb számától a rétegeknek vétetik körül; utóbbiak rendkívül finom lemezekből állanak s egyik a másik után látszik a magtól elválni. Az eddig leirt sejtek nagyon finomak és változékonyak, nagyon szépen kiképződve többnyire csak egyes helyeken találtatnak, míg más helyeken a sejtek szétesettek s a közök az azokból kilépett bennék és a zsírosán szétesett magvak és hártya- maradványokkal töltetnek ki. Finom szeletkéken nein ritkán láthatók a sejteknek és közközepes lemezeknek még fönmaradt körrajzai, a hártyák helyén pedig finom zsírszemcsék. Néha a sejtnek és magnak tartalmát is lassanként zsírszemcsék hatják át. Ritkán lép föl a sejtek elmeszesedése.
