Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
60 Kóros új képletek. 1) A tömlők növése. A sávos, nyálkás és enyvülékes töm- lök uj anyag képzése által nőinek, miközben a falak tömegben szinte gyarapodnak, a sejttartalmú tömlők pedig az által növekednek, hogy a sejteknek egyik rétege a másik után a tömlő bélfaláról lassankint leválik, valamint zsírképződés által a netán jelenleyő mirigyekből. Nagy tömlők képzése kicsinyekből továbbá létrejön a kis tömlők nagy számának összefolyása által. 2) A tömlők szaporodásának módja nagyon korlátolt, mennyiben a tömlőknek túl nagyobb száma egyszerű marad vagy mindjárt a képződésnél mint összetett lép föl. Azoknak valódi szaporodása csak oly módon jön elő, hogy az egyszerű vagy összetett már létező tömlősdagok mellett, ugyanazon szövezetben s ugyanazon módon, a hol és a mint az elsők támadtak, lassanként újak jönnek létre, melyek az elsőkhöz csatlakozva, összetett töm- lősdagot képeznek. Az ilyen azután következő sajátságokat mutat : a) Az egymáshoz nagyon közel fekvő tömlők kölcsönösen ellapulnak, szegletesek lesznek; ha ily tömlőtömeg kérész tül vágatik, soklapú hurkokat képző, rostos rekeszes képlet van előttünk; elkülönített tömlők csak a környi részben láthatók, b) Néhány vagy sok egymáshoz nyomott tömlőnek falai lassanként elsorvadnak s az üregek egymással közlekednek, több tömlők akkor egy nagyobbá is összefolynak, c) A környi tömlők többnyire legnagyobbak, mivel növésök szabadon történhet, d) Egyes tömlő vagy a tömlők egész csoportja néha ürkisebbedést okoz a mellette levő nagyobban, mennyiben utóbbinak falát maga előtt tolva, annak üregében kiállást (Vorsprung) okoz, sőt azt lassanként egészen kitölti. Néha az ily benyúló tömlők széles vagy keskeny kocsánnal bírnak s úgy látszik, mintha a nagy tömlő falából nőlnének ki. A csalódás még nagyobb lesz, ha a nagy tömlő előretolt fala lassanként megvékonyodik s a többiek szabadon látszanak benyúlni. Mennyiben mindezen viszonyok a tömlődékben egyidőben lépnek föl, a tömlődék felszínének és metszlapjának kinézése rendkívül változatos lesz. Az ily összetett dag tömlői majd egyenlő természetűek, sávosak, enyviilékesek vagy sejttartalmúak, majd egyidőben különböző természetűek jönnek elő. 3) Kinövések (Excrescenzen) és szaruszerü képletek (hornartige Bildungen) néha a tömlő bélfalán hasonló módon jönnek elő mint a bőrön. A kinövések egészen a szemölcsös dagok jellegével bírnak: a bélfalon fonal- vagy bunkószerü, többnyire el
