Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Szemölcsdagok. 61 ágazott rostos szemölcsök emelkednek hajszál! hurkokkal és kül- hambontekkal. Néha ezek oly buján nulnek, hogy a tömlő üregét egeszen kitöltik. A bor tömlőiben az u. n. boralatti függölyöket kepezik. Számszerű kinövések csak a bőr tömlőiben találtatnak, a szemölcsöknek és azok külhámboritékának részletes túlten- gését állítják elő, lassanként növekedve a tömlőfalat és bőrt is átfúrják s mint bőrszarvak jutnak napfényre. (L. bőrbetegségek.) 4) A tömlőfalak elkrétásodása, néha a sejtes bennéké is némelykor mint önkénytes vagy a tömlőnek előremenő lobja által feltételezett visszaképződés lép föl. A tömlő akkor néha a csonttok egy fajává lesz. 5) Lob és vérzés a tömlő minden fajánál előjöhet; a ben- nék izzadmányok és vérömlenyek által megváltozik, főkép geny- és festenyképződés folytán, mi által az fejetszerü vagy vörös, barna, fekete folyadékká változik át; a falazat néha újonankép- zett kötszövet által tetemesen megvastagszik. Néha az egész tömlőnek elgenyedése, elevesedése következik be. A tömlőnek szövődése más újképletekkel is előjön: tömlősrostdag (Cysto-Fibroid), tömlős husulék (Cysto-Sarkom) és tömlősrák (Cysto-Carcinom); a szövődmény ezen képletek egyikénél sem állandó feltételek által előidézett és lényegileg a dag jellegét feltételező, miért azok mint faj nem is állíthatók föl. A tömlők másodlagos elterjedése nyirkmirigyek és egyéb szervekre nem jön elő. II. Szemölcsdagok (Papillargeschwülste, Papilloma). A szemölcsdagok többnyire a külbőr vagy takhártyákból indulnak ki, ritkábban savóshártyákból és kevés vagy számos, csoportosan álló vagy nagyságok által kitűnő szemölcsökből állanak; utóbbiak kötszövettürzsből (Bindegcwebstamm) vannak összetéve, melyben egy vagy több hajszáledények lel- és lehágnak, és kövezed vagy hengeres hámnak boritékából, mely úgy van rendezve, mint a rendes szemölcsöké. A kötszövettörzs rendszerint folytatólagosan megy át a bőrnek vagy takhartyanak irhájába, a ham- boriték pedig annak boritékába, azért közönségesen ugyanazon jelleggel bir, mint ez. A szemölcsök részint a rendes szemölcsök túltengő növéséből fejlődnek, részint mint önálló, az anyatalajbol sarjadzó új képletek; gyakran oly nagyok, hogy szabad szemmel felismerhetők és csoportokba összeállítva nagy vagy kis, kiemel
