Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
46 Kóros új képletek. Víint csontdag (Osteoma) az újdonképzett csontszövet csak magúiban a csontokban jön elő s azért annak tárgyalása a csontbetegségekhez tartozik. 5. Az edények üjképlete (Neubildung von Gelassen). Újonanképzett edények többnyire hajszáledények alkatával birnak, ritkábban kisebb visszerek és üterekéivel, míg nagyobb edéiyek újonképzése csaknem soha se jön elő. Nyirkedények új- képete eddig csak rendkívül ritkán észleltetett. Újonképzett haj- szábdények a rendesektől gyakran csak tágasságok által különböznek, mely a rendest 3—4 és többször felülmúlja; falaik hason- nenűek, tojásdad magvakat tartalmaznak, melyek egymástól bizonyos távolságban állanak; néha az újonképzett hajszáledények ablan gazdagabbak mint a rendesek. Újonképzett kis vissz- és üta’ek lényegileg ugyanazon alkattal bírnak, mint a megfelelő rendes edények. Az újonképzett edényekben találtató vér egyátalán nem különbözik más edények vérétől; az nem terménye valamely újképletnek, hanem az újonképzett edényekbe a rendesekből folyik. Vé.’testecsek újonképzése az újonképzett edények falainak sejtjeiben vagy sejtjeiből elismertetik ugyan némely szerzők által, de az nagyon kétséges. Az edények újképzése a rendes edények és kötszövetből indul ki s különböző módon történik : 1) A legegyszerűbb forma az, midőn a rendes edények nagy mérvben meghosszabbadnak, amelletl több, fel- és lehágó hurkokat képeznek, melyeknek ágai egymással összenyilnak, úgy hogy lassanként az edények száma tetemesén megszaporodik. 2) A változatlan vagy kitágult és meghosszabbodott hajszáledényekből üres, egyoldalú, hegyes vagy bunkós kinövések, sarjadzások indulnak ki, melyek csúcsaikkal egymás közt összenőve, új hajszáledényeket képeznek. 3) A haj- száledéuyeket körülvevő kötszövetben a sejteknek nagymérvű szaporodása áll be oszlás által, az igy létrejött orsóalakú sejtek egy része körülfogja az edényeket egy vagy többszörös rétegben, ezekből azután sejtmenetekből álló nyújtványok futnak ki, melyek kifelé hegyesen végződnek s a környék sejtmenetével lépnek összeköttetésbe. Lassanként ezen nyújtványoknak edényi végei üresek lesznek, azokba vértestecsek lépnek, végeik egymással közvetlenül vagy kötszövetsejtmenetek által egyesülnek (II. 5.), s
