Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Edénydag. 47 mennyiben a vér ezen nyujtványokba is behat, új edények rendszere támad, melyeknek falai, képződésük első fokán többé kevésbé vastag rétegből, hosszirányban szorosan összezsúfolt orsóidomú sejtekből állanak s melyekből mindég új edények és nyújtványok indulhatnak ki. Később ezen sejtrétegekből lassanként a hajszáledények, vissz- és üterek szövetei jöhetnek létre, néha azonban az újonképzett edények ezen elsőd sejtes szövezetet mindenkorra megtartják. Míg azonban az új edényeknek ezen képződése elébb tömött, később üres kötszövetsejtmenetekből létre jön, úgy látszik, hogy néha a képződésnek egy második neme is fölléphet és pedig úgy, hogy az egyes kötszövetsejtek s azok nyúlványai, melyek által egymással összefüggenek, kitágulnak és csatornákká változnak át, melyekbe a már fönlevő edényekből a vér betódul. Az igy támadt edények hajszáledények szövezetével birnak, de, mennyiben falaikra kötszövetsejtek feküsznek, lassanként összetettebb szövezetet és felvehetnek. Az edények újképlete előjön : 1) legtöbb túltengés és túl- képződésnél, mennyiben valamely szerv többi szöveteinek nagyobbodása és szaporodása közönségesen a tápláló edényeknek, különösen a hajszáledényeknek megfelelő nagyobbodását és szaporodását vonja maga után; az újképlet formája itt közönségesen a hajszáledények lassankénti kitágulása és hosszabbodása formájának felel meg. 2) Ehhez csatlakozik az újképleteket szorosabb értelemben, különösen a dagokat kisérő újképlete az edényeknek, mennyiben a szervült újképletek és dagok legnagyobb számánál a többi elemeknek, sejtek, rostoknak stb. sarjadzása és képzésével a tápláló edények megfelelő képződése karöltve jár. Az edények itt majd óriásilag kitágult edényeknek vagy kisebb visszerek és ütereknek szövezetével birnak, majd falaik maradandókig sejtekből állanak a fön leirt módon; az edény képzésnek itt minden említett formái előjönnek s nem ritkán csatlakozik egyik a másikhoz, mennyiben a folyamat a hajszáledények egyszerű hosszabbodásával kezdődik, azután egyoldali sarjadzások és nyújtványok támadnak és végre a kötszövetsejtek is közbelépnek. 3) A edények újképzéséből támad végre : Az edénydag (Angioma). Ezen név alatt mindazon dagok összefoglalhatók, melyek kizárólag vagy túlnyomolag edényekből vannak összeteve. Ezen
