Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
44 Kóros újképletek, csatornák és üregekkel átszőve, melyek edényeket, kötszövetet és zsírsejteket tartalmaznak, és hártyás kötszövetboritéktól, csonthártyától van kerítve. A csontanyag sejtjei mindég csillagidomúak; a kerekded, petéded vagy hosszas sejttestekből minden irányban üres nyújt- ványok indulnak ki nagyobbb kisebb számmal; a szomszédos sejtek nyújtványai egymással összefüggnek; a sejthártya gyengéd, savakban változhatlan; a sejttartalom hasonnemű, kévéssé átlátszó, a mag tehát kévéssé látható; az a sejt falára fekszik és fénye által gyakran kitűnik. Egy sejtben ritkán látható két mag. Az alapanvag hasonnemű vagy rostos, enyvadó tömegből áll, mely sókkal (különösen szén- és vilsavas mészszel) annyira telített, hogy kőkemény lesz s csak fűrészelés és köszörülés folytán osztható szét finomabb, vizsgálatra alkalmas darabokra. Benne a sejtek majd szabálytalanul elosztvák, majd bizonyos szabályos irányt követnek, mely rendesen az edény- és velőcsatornák szabályos elrendezésétől függ. Utóbbi egyébiránt az újonképzett csontszövetben csak ritkán találta tik, úgy hogy gyakran épen ezen elrendezés szabálytalansága különbözteti meg az újonankép- zett csontot a rendestől. Az újonképzett csont majd tömött, majd hurokszerü (rna- schig); a metszlap majd elefántcsontszerüleg síma és kemény, majd rendkívül különböző fokozatban likacsos vagy hurkozott. A csontszövet ívjképzése kiválólag kötszövetből indul ki; maga a tulajdonképi csontanyag szaporításra mindaddig nem képes, mig az alapanyag mészsókkal telitett és merev. A porcz- szövet csak ritkán képezi kiindulási pontját a csontképzésnek. Kötszövetlől csontszövet kétfélekép képződik : először közvetlenül átmehet első az utolsóba, midőn a kötszövetsejtek megnagyobbodnak, több nyújtványt kapnak s az alapanyag mészsókkal telittetik (II. 3.); másodszor úgy, hogy mindennekelőtt a kötszövetsejtek oszlás által szaporodnak s egy réteg képződik fiatal, szorosan egymásra fekvő orsó- és csillagidomú sejtekből; ekkor e sejtek mindeniko kezdetben hasonnemű és fénylő anyagot választ ki maga körül, mely később a legközelebb fekvő sejt ily anyagával összefolyik és igy alapanyagot képez, melybe azután a sók lerakódnak. Kötszövetsejtek az épen kiválasztott jövendő alapanyag udvarától körülvéve könnyen felcserélhetők vastag, fénylő tokkal ellátott porczsejtekkel. A mészsók először legfinomabb porszerü szemcsék formájában rakódnak le; később nagyobbak,
