Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
34 Kóros újképletek. szakadatlan túltengési és túlképzési forma; ez úgy jő létre, hogy a kötszövetsejtek oszlás által szaporodnak és az ily módon újon- képzett sejtek mindenike maga körül megfelelő mennyiségű alapanyagot választ ki; ezen folyamat által a rendes kötszövetmenetek hosszabbodása és vastagodása jő létre, melyek azonban átalános elrendezésűket megtartják. Más esetekben a rendes kötszövetsejteknek igen sebes oszlása által az újonképzett orsó- és csillagidomú sejteknek gócza jő létre, mely sejtek eleinte sűrűén össze vannak zsúfolva és alapanyag által egymástól nem különittetnek el. Ha a sejtek hosszirányuk szerint feküsznek egymás mellett, nyújtványaik is ezen irányban futnak és azért a sejtmenetek már most rostszerü küle- met nyernek s gyakran csalódásig úgy néznek ki, mintha maguk a sejtnyújtványok váltak volna rostocsokká (II. 1. a.); azonban nem úgy van, hanem először az alapanyag, mint lágy, hasonnemü tömeg választatik ki a sejtek által, a sejtek szétválnak és a fiatal kötszövet most átlátszó tömegből áll, szabályosan elosztott sejtekkel. Utóbbiak eleinte nagyok, bő hasonnemü vagy finoman szemcsés bennékkel és egy nagy tojásdad vagy kerek maggal, tisztán látható magtestecsekkel; később azok kisebbek lesznek, hártyájok keményebb lesz, élesebb körrajzzal, végre a fenn leirt érett formát veszik fel. Az alapanyag lassanként keményebb lesz s többnyire rostszerüleg redősödott vagy hasadozott; a rostok és rostocsok tehát nem közvetlenül a sejtek átváltozása által jönnek létre, hanem utóbbiakból kivált anyagból. A folyamat ugyanaz, akár egyenkezőleg akár mederszerüleg legyenek a sejtek rendezve (II. 1.), csakhogy utóbbi esetben a fiatal alapanyag többnyire nagyobb mennyiségben képződött és túlnyomólag nyákos. A tisztán nyákos alapanyagból és kerek, orsó-, és csillagidomú sejtekből álló szövetet Virchow mint nyákszövetet (Schleimgewebe) a kötszövettől elválasztja. Ha a kötszövet újképzése porczszövetből indul ki, akkor orsó- és csillagalakú sejtek gócza képződik a porczsejtek igen sebes oszlása által tokjaik belsejében; mennyiben a porczsejtek folyton tovább oszlanak, származékaik mindinkább elvesztik a porczsejtek jellegét, közönyös, kerekded és szegletes sejtekké lesznek és utóbb a kötszövetsejtek alakját veszik fel, melyek azután alapanyagot választanak ki magukból. Ezenkívül némely tények bizonyítják, hogy fiatal porczszövet közvetlen is átmehet kötszövet- be, mennyiben az alapanyag természetét megváltoztatja, enyvadó
