Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Kötszövetdag. 35 lesz és a porczsejtek kötszövetsejtek jellegét veszik föl. Ily átmenet csontszövetből is történhet kötszövetbe; az leginkább a csontsavak felszivédása folytán eszközöltetik, azonban inkább a csontszövet visszaképződését mint a kötszövet újképzését állítja elénk. Az újonképzett kötszövet mindég több kevesebb edényt foglal magában, tehát növésre és azon kóros változásokra képes, melyekre a rendes kötszövet. A növés a sejtek folytonos gyarapodása és azok általi új alapanyagnak képzése folytán történik. A változások, melyek az újonnanképzett kötszövetben felléphetnek : lob, vérzés, zsíros átváltozás, elmeszesedés; ezenkívül kiindulási pontja lehet az más újképletnek, minők : a csontszövet, porczszövet, rák, gümő stb. Újonnanképzett kötszövet előjön mint a rendes kötszövet túltengése vastagodása és keményedése annak minden formája és helyiségeiben, képezi a legtöbb szervek hegszövetét, álhártyákat, tapadásokat, csomós, ágas tömegeket hártyában és gyurmákban, feltétezi az idegen testek és más újképletek betokozását és végre dagok alakjában lép fel. a) Kötszövetdag, rostdag (Fibrom, Inom, Fibroid). (Leimgebende fibroide Geschwülste, Rokit., Tumor fibrosus, desmoides, Müller J., Fasergeschwulst, Lebert és több mások, Desmoid. Chondroid, Staetom, Skirrhvstb., a régi pathologok.) A rostdag fejlődésének legfelsőbb fokán levő, csupán érett kötszövetből álló dag. A kiképzett rostdag kisebb vagy nagyobb, kerek, tojásdad, csomós vagy csoportos alkatú (drüsig) tömeg; majd élesen körülírt és laza sejtszövet által betokozott, majd többé kevésbé erősen össze van a szomszéd részekkel nőivé vagy azokba lassankint megy át. Összeállása többnyire kemény, porczszerü; átmetszése késsel nehéz, a szövet csikorog; minden, a dagon vezetett metszés felszíne sima, fénylő, szürkésfehér, sárgás, vörösesszürke (majd mint átmetszett inak, majd mint porczok), a rostnyalábok s azok másod elrendezése szabad szemmel többnyire könnyen láthatók, néha semmi rostok nem mutatkoznak. A dag a metsz- lapon majd mint egészen egyenletes tömeg lep föl, majd nagyobb vagy csekélyebb számú gocsökbol all, melyek kötszövet áltál szorosan vagy tágan vannak egymással összekötve s közközepes köt- szövetmenetek által vétetnek körül s tartatnak össze. Némely da- orok naivon laza kötszövetből allanak es azért a közönséges töO OJ ...
