Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Bevezetés
Bevezetés. 7 segek ismeretevei. A boncztan lényegében végre harmadik korlátozása fekszik a kórboncztan terének, mire nem lehet eléggé figyelnünk, ha annak tartalmát és értékét túlbecsülni nem akarjuk; a szervek alkatáróli tan ugyanis csak egy része a mi tudományunknak a testről, a tan a szervek létrejövetele és életéről, az élettan, a másik és legfontosabb. (Egy korlátot, melyet szinte a kórboncztan ellen szemrehányásként felhoznak, mint olyat nem fogadhatjuk el; ez azon ellenvetés : hisz az csak a betegségek terményeit mutatja; e kifejezés ezen értelemben használva üres szólásmód, e mellett a betegség cselekvő egyénnek tartatik, mely a testben felüti székét és szaporít. A dolog egyszerűen következő : a betegség oka rendellenes feltételeket hoz létre, melyek alatt azután az élettani törvények nyilvánulnak, az eredmény gyakran boncztani változás, ez a betegség kiegészítő része, de épen úgy terménye a kórok behatásának mint minden többi tünetek és ezen értelemben azokkal szemben egyenjogú.) Ha most a kórboncztan feladatát tekintjük, az a betegségek boncztani részének leírásában áll. Ha a betegségeket az élet egy darabjának vesszük, akkor a kórboncztan az alapot szolgáltatja annak megismeréséhez; az életnek változott állapotát egészben előállítani, a kórélettan vagy a kórtan feladata. Ezen felfogásból származnak ismét az alapelvek, melyek szerint az egyes boncztani változások megítélendők. Eszleleteink a betegágynál kezdődnek. A boncztani változások itt vagy nyíltan feküsznek szemeink előtt, vagy physikai vizsgálat által fedezzük fel azokat, vagy a változott működésekből kell azokra következtetnünk. Hogy a boncztani változásokat áta- lában már az életben szemügyre vegyük, szükséges azon változások okainak és történelmének megítéléséhez. A boncztani változásokat bonczolatok által tanuljuk ismerni; ezeknél különböző feladatunk van : 1) szükséges az előttünk levő concret esetet szemügyre venni, a bonczolati leletet az élőbeni tünetekkel összevetni, hogy más hason esetekre nézve tapasztalást gyüjthessünk és az egyes betegségek kórisméjét előmozdíthassuk; 2) hozzuk összefüggésbe az előttünk fekvő változásokat más már észleltekkel, melyek ugyanazon faj és sorozatba tartozni látszanak, azoknak a változások meghatározott fajának fejlődéstörténetében meghatározott helyet igyekezzünk kimutatni, hogy az által a változások teljes történetét átalában megnyerhessük és egyik változásnak oktani függését is
