Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Bevezetés
8 Bevezetés. a másiktól kikutathassuk. Ez a bonczolatok tulajdonképi tudományos czélja. Ha ekként kezet fogva az élettannal vizsgáljuk magát a megváltozott életet is, s nem csak annak boncztani jeleit (vagy ezen értelemben annak holt terményeit), akkor a megnyitott hulla egy lap lesz az emberi élet nagy történetéből, s forrása az egészséges és beteg emberi testről szóló tudománynak; és ha a symptomaticus orvos a betegség ismeretét kiil és bel tünetekben keresi, mi azt az összes élettünetek történelmében keressük. E czélból következik, hogy lehető legtöbbet szükséges bonczol- nunk és bonczolatnál minden szervet tekintetbe vennünk; de még az is következik, hogy a szervek megtekintése a bonczasztalnál nem elegendő, hanem azt szorgos boncztani, górcsövi és vegyi vizsgálatnak szükségkép kell követni. Mert valamint a valódi élettan csak akkor vált lehetségessé, midőn górcsövi és vegyi vizsgálatok által a legfinomabb részek fejlődését, kész alkatát és változásait nyomozni igyekeztek, úgy tudományos kórtan is a mai értelemben csak akkor kezdődik, ha nevezett segédszereket felhasználjuk a beteg testben jelen levő boncztani és vegyi változások származásának kutatására. Minthogy kórisménk támaszát az egészséges és beteg életnek lehető legterjedelmesebb ismeretében találja, az pedig ezen segédszerek nélkül el nem érhető, azok jelentősége a gyógytanra nézve is világos. Ide számitandó még a közvetlen haszon, melyet a górcső és vegyi kémszerek alkalmazása által a beteg ágynál elérünk. Végre a kórbon eztán utolsó segédszere a kisér lettétel, mely által a feltételeket a betegségi állapotokhoz önkényüleg fel- állitjuk és az által az észlelésben szabad kezet nyerünk. „A természettudományi kérdés azon logikai váltét, mely egy ismert törvényből analógia és inductio írtján halad tovább; a feleletet arra a kisérlettétel adja, mely magában a kérdésben elő van írva. Tehát minden véltét a tényekkel való számolásnak eredménye és azért a tények terjedelmes ismeretét feltételezi; a kisérlettétel ész- belileg szükséges és tökéletesen tudva levő működés bizonyos czélra. Minden ember, ki a tényeket ismeri és helyesen tud gondolkodni, képes a természetet kisérlettétel által kényszeríteni, hogy a feltett kérdésre megfeleljen, feltéve, hogy a kísérlet létrehoz- hatására anyaggal rendelkezik. A természetvizsgálat tehát a tények ismeretét, logikai gondolkodást és anyagot feltételez, e háromnak módszeres kapcsolata képezi a természettudományt.“ (Virchow, Archiv II. köt. 7. 1.).