Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
92 Kóros visszaképződés. edényei; egyes ritka esetekben a méhnek, a szívizmoknak, egyes porczhelyeknek elfajulását is látták. A keményítő testecskék az idegrendszerben nagyon közönséges leletét szolgáltatják az aggsági sorvadásnak és elfajulásnak. Ezen anyag lerakódása többnyire zavart táplálkozás és vérképződés következménye, feltételezve nehéz, idült betegségek által, milyenek : bujakor, higanykor, gümőkór, szu (Caries), lobos vese elfajulás, szívbajok, ráksenyv stb. Néha ezen anyag a vérben elsődleg is képződhetnék, s a vesék, lép és májban stb. lerakodva, önálló betegséget hozhatna létre. d) Nyák- és enyvnyédátváltozás (Schleim- und Colloidmetamorphose), Ezen átváltozás nyáktartalmú (mucinhaltig) anyagok lerakódásán alapszik a sejtekbe, melyek közönségesen finomszemcsés fehérnyeszerű bennékkel bírnak. Ezen anyagoknak pontosabb vegyelemzésével még nem bírunk. Ezen anyagok csak sejtekbe rakódnak s azokban egészen hasonló változást hoznak létre mint a kemnyédanyag (Amyloidsubstanz); a sejtek nagyobbak lesznek, finomszemcsés zavaros tartalmokat elvesztik s világos, hasonnemű, bágyadtan fénylő anyaggal töltetnek ki, miközben a mag lassanként eltűnik (II. 15). A górcső-vegyi vizsgálat könnyen kimutatja ezen világos, fénylő testeknek valódi természetét; ha iblany és kénsav által kék- vagy violaszint nyernek, a kemnyéd anyaghoz tartoznak; ha eczetsav- ban mag visszahagyása mellett vagy avval együtt eltűnnek, fehér- nyéhez tartoznak; ha eczetsavban változatlanok maradnak, összehúzódnak vagy higított eczetsavban csapadék képződik bennök, mely töményben ismét felolvad, a nyákhoz tartoznak. Más esetekben ezen anyagok kiválólag a magban rakódnak le, akkor ez nagy, világos bennékű golyóvá fuvódik föl (I. 8. a); — máskor a sejttartalomban körülírt gömbölyű tömegeket képeznek hártya nélkül, melyek a rendes bennéket lassanként kiszorítják (I. 5. b); — néha kiválólag a mag körül rakódnak s azt világos udvarként kerítik (I. 8. b); — végre oly sejtek körül is lerakodhatnak, melyek tokkal vannak kerítve, úgy hogy a sejtek világos fénylő golyóba zárva tűnnek fel (I. 8. f). Ha egy szervben sok sejt változik el a leirt módon, akkor azon helyen nyálkás, enyvszerű (honnan a név enyvülék, enyv-
