Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában

Az első követelménynek megfelel a diéta helyes megválasztása. Garrod azon régi követelése, hogy a köszvényes beteg mindent ke­rüljön, ami életfenntartásához nem feltétlenül szükséges, ma, oda módosítható, hogy a köszvényes kerüljön minden olyan táplálékot, mely nucleoalbumin tartalmánál fogva húgysavképző. Különösen károsak a sok nucleoalbumint tartalmazó thymus, a máj, a velő, a pankreas, ezek után következnek a húsfélék és pedig a fekete húsok, ép úgy mint a fehér húsok, a fiatal állatok húsa ép úgy, mint a ki­nőt teké, a hal és szárnyas ép úgy, mint a marhahús. A kifőtt hús kevesebb purintestet és húgysavat képez, mint az angolosan elkészí­tett sült hús. A húsleves és húskivonat szintén erős húgysavképzők. Ha tehát súlyos köszvényes kezeléséről van szó, helyesen járunk el, ha kezdetben a húsneműeket egészen töröljük a diétájából. Ott, ahol az eset könnyebb és a beteg húgysavkiválasztása elég jó, engedé­lyezhetünk minden héten háromszor meghatározott húsmennyiséget, de lehetőleg csak a déli órákban, minthogy éjjel a húgysavkiválasztás lassú és egy húgysavtermelő diéta, mely estére elfogyasztatik, köny- nyebben vezet húgysavvisszatartásra. A betegek étrendjében korlá­tozzuk lehetőleg a kávét és a teát is és amennyire lehet az alkoholt. Az alkohol ugyan maga nem húgysavképző, de a húgysavtermelő és bontó fermentumok egyensúlyát határozottan zavarja. Egészen purinmentes táplálék a tojás, a lisztneműek, a tészták, a tej és tejes ételek, majdnem purinmentesek a burgonya, a rizs és a sajtok. A zöld főzelékek legnagyobb része rendkívül purinszegény. Semmi purint nem tartalmaz a kelkáposzta, a karfiol, a saláta, az uborka, a retek, a lencse, a bab, a zöldborsó, a gyümölcsök. Erősen húsevő hazánkfiai rendesen megdöbbennek a húsmen­tes diéta elrendelésén és igen nehezen lehet velük megértetni, hogy hús nélkül is igen jól, sőt még célszerűbben lehet táplálkozni. Attól ne féljünk, hogy a hús száműzetésétől vagy erős korlátozásával a táplálkozáshoz szükséges fehérnyét redukáljuk. Ma nem kell tovább bizonyítani, hogy a Voit által annak idején követelt 110 gr. fehérnye a szükségesnél több és hogy egy 70 kg. súlyú felnőtt ember 70 gr. fehérje mellett is képes testsúlyát megtartani, nehéz munkát végezni és e mellett még fehérjében és izomállománybani gazdagodni, fel­téve, hogy tápláléka egyébiránt célszerűen van összeállítva, zsírt, szénhidrátokat és sókat elegendő mennyiségben tartalmaz. Termé­szetes, hogy a kövér köszvényes diétájában a zsiradékoknak, a ke­nyérnek és a burgonyának kevesebb helyet fogunk juttatni, mint ott, ahol sovány köszvényessel van dolgunk. Mellékelve közlöm az Umher által előírt étlapot, sovány kösz- vényesek számára. Első reggeli: egy tányér befőtt gyümölcs, vagy nyers gyümölcs, híg tea, coffeinmentes kávé tejszínnel vagy cacao tejben főzve, pirított kenyér vagy zsemlye vajjal és marmeladeval, esetleg kétszersülttel. Egy-két ojás sárgája. Második reggeli: gyü­mölcs Simonskenyérrel vagy egy pohár tejszín kétszersülttel, esetleg egy tojás. Ebéd: gyümölcsös vagy rántott leves, tejleves, — de semmi bouillon — egy kis adag sülthús, szárnyas vagy hal, maximum 150 vagy 200 gramm — a hét egyes napjain ezen húsétel komolyabb ese­

Next

/
Oldalképek
Tartalom