Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában
télén a szerep, melyet a gyomorbéltraktus játszik. Már a szabályos valódi köszvényrohamokat is néha gyomorbéldispepsia előzi meg és a roham megszűnése igen gyakran bőséges, vizes kólikák közt bekövetkező székletek távozásához van kötve. A köszvényes rohamok speciális ellenszere, a colchicum egyeseknél csak akkor hat igazán, ha ezeket a hasmenéseket előidézte. De az idült és irreguláris kösz- vényformáknál is a betegek felette gyakran panaszkodnak gyomor- bélzavarokról, dispepsiáról, fölfuvódásról; gyakori a bevont nyelv, a konjunktivák sárgás színe. Igen tapasztalt köszvényismerők mindig újra és újra utalnak azon szerepre, melyet a máj duzzanata, többé- kevésbé érzékeny volta, epekőképződésre való hajlamossága játszik. A májnak ezen részvétele a modern fermentativ elméletekből még eléggé jól magyarázható; hiszen a nuklein anyagcsere néhány fázisa, különösen a desamidális és az urikolysis jórészt a májban játszódik le. A gyakorlat által szentesített egyes gyógyeljárások szintén csak olyan módon érthetők, ha az emésztő apparatus és a köszvény közti összefüggést elismerjük. Nézetem szerint nem szenved kétséget, hogy a gyomorbél működésében és az intracellularis anyagcseré-ben szereplő fermentativ folyamatok között összefüggésnek kell lennie, melyben vagy az idegrendszer vagy pedig a hormonok játszák a közvetítő szerepet. Ezen nézetemnek egy Roth Miklóssal együtt készített dolgozatban, mely most sajtó alatt van, már kifejezést is adtam. Nem feltűnő p. o. az, hogy az achylia gastrica hasonló húgy- savrendellenességeket termel, mint a köszvény, nem feltűnő a sósavnak gyakori haszna a köszvényes megbetegedéseknél? Tudjuk, hogy a sósav a gyomorbélcsatorna összes fermentumai aktiválásánál az első láncszem, hogy ez a pankreasváladék és az epe rendes kiválasztásának legfőbb szabályozója és így a fermentumok közti általános összefüggésnél fogva a nukleinanyagcsere fermentumaira való közvetett hatása nem volna érthetetlen. A meleg Karlsbadi víz hatását is a húgysav mechanikai kiöblítésén kívül a májra való hatásából magyaráznám. Természetes, hogy az előbbiekben nem térhettem ki a köszvény egész tünettanára, de ez nem is ezen dolgozat célja. Csak egyes kevésbbé ismert, a gyakorlatban néha elfelejtett tényekre akartam ráutalni és ha ezek sorában végtére még az oly gyakori bőrelváltozásokra, a rendkívül makacs ekzemákra utalóik, melyek idősebb embereknél szintén a köszvényes aetiologia keresését kötelességünkké teszik, akkor befejezhetjük ezen fejtegetések sorát és áttérhetünk a bennünket és betegeinket legjobban érdeklő kérdésre, a köszvény gyógykzelésére. A célszerű gyógykezelés célja, hogy a húgysavnak a vérben való felszaporodását megakadályozzuk, hogy ennélfogva a húgysav- képzö anyagokat a szervezettől távol tartsuk és hogy arról gondoskodjunk, hogy az anyagcserében mégis képződő _ endogén húgysav lehetőleg kedvező továbbontási és kiválasztási viszonyok közé helyeztessék.