Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában
86 A heveny polyarthritisből kifejlődő másodlagos idült polyarthri- tissel való összetévesztéstől megóvja az orvost a hevenyszak észlelése vagy pedig az anamnesis gondos átkutatása. A Röntgen-lemez néha igém becses segítőeszköz. Külsőleg igen elváltozott köszvényujjak néha feltűnően kevés elváltozást adnak a Röntgen-lemezen. A húgysavas lerakodások aránylag gyönge árnyékokat rajzolnak, az ujjpercek közti hasadékok többnyire megtartották formájukat, a csontok alaprajza nem mutat nagy változást. Még nehezebbé válik a differenciális kórisme az intervertebralis ízületek köszvényénél, mely az ágyékcsigolyákban lumbago- és ischiasszerű kórképekhez vezet, a nyakon makacs brachialis neural- giákban talál kifejezést és ugyané nehézségek hatványozódnak az izmok, a bőnyék, az idegek elsődleges köszvényes fájdalmainál. Itt a helybeli lelet és a Röntgen által nyújtott segítség teljesen elesik. A kombináló és a kizárási diagnózishoz itt igen gyakran járul az ex juvantibus való kórisme. Ugyanezt kell az ily nagy szerepet játszó zsigeri köszvényről is mondanunk. A zsigeri köszvény legfontosabb elhelyezkedéséről, a veseköszvényről, már a köszvény kortanában volt szó. A típusos köszvényvese az idült szemcsés vese enyhébb lefolyású módját utánozza. Igazi urémiás tünetekre csak későn, vagy egyáltalában nem kerül a sor. Azaz, van egy „uraemie proprié“-)z és az az urikaemia, külső köszvényes jelekkel. Hiszen csak ezek jelenléte mellett tudjuk a köszvényvese kórisméjét fölállítani; sőt még akkor is kérdéses, nincs-e esetleg más eredetű zsugorvesével dolgunk, mely húgysav- visszatartáshoz vezetett? Voltak esetek, melyekben ezek a betegek kora és általános alkata engedte a kórismét némileg megközelíteni. Bár a vese kéreg- és velőállományaiban húgysavas lerakodások néha találhatók, mégis azt kell mondanunk, hogy ezen lerakodások nem obiigátok és hogy zsugorvese ezek nélkül is fejlődhetik. Különösen a vizelet képében ne várjunk semmit, ami a köszvényes eredetű vesebajt prima vista elárulná. Hogy a vizelet húgysavtartalma ilyenkor is inkább csökken, semmint fokozódik, ezt már előbb fejtegettük. A vizelet erős savi reakciója, górcsövi vagy pláne nagyobb húgysavas konkrementumai nem tartoznak a voltaképeni köszvényvese kórképéhez, bár természetesen kivételesen megeshetik, hogy a papillákban fejlődött kon- krementum az egyenes csatornácskákat áttörve, a vizeletbe jut. A húgysavas konkrementumok képződése a vizeletben egészen más feltételiekhez van kötve, mint a húgysavas sóknak a vérben való kiesése: Emennek feltétele az urikaemia, amannak feltétele az urikuria, azaz a vizeletnek húgysavban való bővelkedése. Hozzá kell még járulnia a vizeletnek, különösen savanyú reakciójának és más physiko-che- miai viszonyoknak, melyek a húgysav és a húgysavas sók kiesésének különösen kedveznek. Ezek közé tartozik elsősorban a natrium ionokban való gazdagsága, és a kolloid anyagok fokozott kiesési hajlama. Ezen kolloid anyagok, nevezetesen az urochrom, határozott be
