Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről

hasonlóan és talán vele párhuzamosan a praemonitorius hyper- aciditás stádiumába a bajt bevezetik. Igazi kólikát vagy pláne lobos epehólyagfájdalmakat tisztán olajjal megszüntetni nem lehet. A leg- orthodoxabb olajkára ajánlója, Rosenberg 180—250 gramm finom táblaolajat ád, melyet kevés cognackal, tojássárgájával és menthol- lal némileg élvezhetőbbé tesz és ezt az emulsiót véteti egyszerre vagy több porcióban egy órán belül. Vannak betegek, akik erre kaphatók, sőt egyesek egészen jól tűrik. Barátságosabb formája e kúrának az, hogy a betegnek többször napjában emelkedő dosisokban adjuk az olajat, először egy-két evőkanalankint, később 3—4-szer napjában 1/2 borospoharankint, szintén menthollal és kevés cognackal. Az olajból a bélben néha szappantömegek képződnek, amelyek a bélsárban lágy köveknek imponálnak. De természetesen lehetséges, hogy az olaj néha, ha a pylorus görcsével együtt a papilla Vateri görcsét is oldja, a mögötte felhalmozódott kisebb kövek eltávolítását előmozdítja.

Az olaj hatékony része az olajsav. Bilim úgy találta, hogy az olajsavas nátrium a kutya epeelválasztását erősen fokozza és eunatrol néven pilulák formájában hozta forgalomba. Naponkint nyolc pilula veendő, többnyire reggel és este. A betegek szívesen veszik, kellemetlen hatást sohasem tapasztaltam, sőt néha a javulás épen az eunatrol'-kúra idejébe esett.

Egy hosszantartó recidiváló betegségnél többrendbeli kúrának kell az orvos rendelkezésére állania és minthogy ezen kúrák gerince a roham utáni nyugalom, a diéta, a külső és belső meleg alkalmazása, mindenesetre opportunus, ha ezeket még a páciensnek nem eléggé imponáló rendszabályokat gyógyszeres rendelésekkel körülvesszük, a nélkül, hogy a polypragmasia hibájába esnénk. Kénytelenek vagyunk néha olyan betegeknél is gyógyszeres és nyugalmi kúrákat rendelni, akik meggyőződésünk szerint már csak a sebészeti beavatkozás útján szabadulhatnak krónikus szenvedéseiktől, de akik a késtől való félelmükben mindig „előbb még más valamit" akarnak próbálni. Minthogy ezekben az idült esetekben néhány hét nem határoz, nolens volens ráállunk akár az olaj, akár az eunatrolkúrákra, akár pedig másokra.

Bizonyos feltűnést keltett a Glaser által ajánlott chologén. Ezen szer kálóméiból, podophyllinből, kámfor- és köményolajból áll és tabletták formájában néhány perccel az étkezés előtt kevés vízzel veendő. Ezen tabletták mint 1., 2., 3. számúak vannak a kereskedésben. Az előírás, mely szerint veendők, a következő: 10 napon át reggel és délben egy-két tabletta 1. sz. Hasmenéses betegeknek elegendő 1—1 tabletta.

40 napon át reggel és délben 2—2 tabletta 1. sz., este két tabletta 2. sz.

10 napon át reggel, délben és este 1—1 tabletta 3. sz. (Székrekedés fennállása mellett adjunk esetleg még 1 tablettát, 1. számút.)

A chologén néha eléggé jól hat, különösen, azoknál a betegeknél, akik idült székrekedésben szenvednek és nincs kizárva, hogy a kalo-