Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről
része szintén ilyen perforatiós genygyülemekből származik. Ezen genygyülemeknek egy másik, talán ép oly gyakori keletkezési formája az, hogy a genyt okozó baktériumok a hólyagfal folytonosságának megszakítása nélkül kerülnek a hasűrbe. Ezen esetek annál veszélyesebbek, mert a peritoneális genyedés viharos tünetek nélkül létesül, lassabban fejlődik és csak hosszantartó genyedő lázak, elerőtlenedés, sőt néha a szervek amyloid elfajulása után figyelmezteti az orvost arra, hogy a hasürben geny van. Minden évben van alkalmam néhány ilyen „elhanyagolt“ esetet látni, melyben a súlyos mulasztás felelőssége voltaképpen senkit sem terhel. * A szövődmény, amelyről most szó lesz: az epehólyagrák, az idülten recidiváló, vagy már teljesen lappangó eseteknek a réme. Pertik volt az első, aki az epekövek és a carcinoma közötti összefüggést határozottan konstatálta és tényleg az esetek jelentékeny százalékában találjuk a krónikusan lobos epehólyagfal rákos elfajulását, mely többnyire a hólyag fundusából indul ki. Insidiosus, lappangó módon fejlődik olyan betegeknél, kiknél az epeköbaj még sohasem lett klinice nyilvánvalóvá, vagy kiknél az epehólyag 'évek vagy évtizedek óta nyugszik. Ritkábbak azok az esetek, amikor észrevehetetlen átmenettel egy előttünk lejátszódó idült cholecys- titisből fejlődik. Mindenki emlékszik betegekre — többnyire még fiatal asszonyokról van szó — kiket idült cholecystitis miatt kezeltek és kik dacára a hónapokon át tartó fájdalmasságnak, kisfoki! láznak, nem tudták magukat a műtétre elhatározni és a midőn végre mégis rákerült a sor, a megvastagodott falú epehólyag rákosnak bizonyult. Minthogy a rák többnyire a zsugorodott epehólyagfalban kezdődik, kezdeti stádiuma nagyon nehezen lesz felismerhetővé, sőt néha a műtétnél sem lehet mindjárt megállapítani, vájjon az epehólyag lobos kérgesedésével. vagy rákos elfajulásával van-e dolgunk? Vannak viszont esetek, amelyekben a rák heveny cholecystitis módjára kezdődik, rohamszerű fájdalmakkal, lobos érzékenységgel, sőt sárgasággal. Túlsúlyban lesznek azonban azok az esetek, amelyekben a rák első biztos klinikai jelét a metastasisok, a máj göbös duzzanatait, az epeutak kompresszióját jelentő ikterus melas, vagy a peritoneum carcinosisa fogják képezni. Midőn most a kifejezett epekőbetegség gyógykezelésére áttérek, célszerűnek tartom az orvos teendőit azon sorrend szerint leírni, amelyben a rendes epekőbetegség különböző nvilvánulásai előtte kibontakoznak. És miután az epekőbetegség legkorábbi stádiumának, a kőképződés stádiumának a therapiájáról már megemlékeztem, kezdem fejtegetéseimet mindjárt a klasszikus epekőroham kezelésével. Tudvalevő dolog, hogy a morphiumot nem tudjuk ezekben az esetekben nélkülözni. Joggal mondja Stiller, hogy az igazi epekö- kólika egy centigramm morphium subcutan adására rendesen nem szűnik. Legalább két cgr.-ra van szükség. Kevés felnőtt lesz, akinek ezen adag megárt. Ott, ahol morphiumintolerantiáról van tudomáBenedict: Belgyógyászati dolgozatok. 5
