Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

A cukorbetegség sebészeti vonatkozásai

105 való engedélyt megadni. Én voltam akkor az operatív álláspont szó­szólója; az irodalomban később közzétett szomorú kimenetelű pan- creascysta műtétek cukorbetegeken azonban meggyőztek engemet arról, milyen bölcs volt mesterünk akkori tartózkodása. Ebben az esetben nyilván epekő vagy pankreatitis chronica, vagy mindkettő volt a cysta indító oka. Egy az előző években vég­zett műtét minden valószínűség szerint megakadályozta volna a cysta és a súlyos diabetes kifejlődését és ép oly áldásos lett volna* amily végzetessé vált volna a későbbi beavatkozás. A pankreaskövek elbírálásával hasonlóképen állunk. Igaz, a diabetes gyakoribb szövődménye a lithiasis pankreatikának; Lazarus szerint, ki 80 esetet állított össze, az esetek 45°/0-ában volt többé- kevésbé állandó glykosuria, tiansemann-nak régebbi gyüjtőstatiszti- kája szerint 77 pankreas diabetes közül 16°/0 lithiasisból származnék. Azon kevés eset azonban, melyben a penkreasköveket a duodenu- mon keresztül megejtett pankreolithotomiával megoperálták, (Mayo Robson öt ilyent közöl) cukorvizelés még nem volt jelen. Fontos tehát a diagnosis a korábbi stádiumokban, a kőképző hurut és a cal­culosis azon időszakában, melyben a pankreas interstitialis elválto­zásai még hiányoznak. Bizonyos diagnostikai fontossággal bír a Röntgen-vizsgálat, mely a pankreasköveket az epekövekkel' való ellentétben fel tudja tüntetni. Múló glycosuria, mely ezidőben néha jelen van, diagnostikai útmutató és operatív javallat, az erősebb diabetes ellenjavallat gyanánt fog szolgálni. Miután a pankreaskövek spontán kiürülése bőséges ásványvízivásra, gyönge masszázsra már észleltetek, célszerű előbb az említett belgyógyászati eljárásokat megpróbálni, melyek közé Eichhorst a pilocarpin-injectiót is szá­mítja. b) Röviden végezhetünk a felszálló heveny pankreatitissel, me­lyekbe a nem traumás haemorrhagiákat és zsíros nekrosisokat is számítjuk. Ezek magukban véve ritkán járnak glykosuriával. A Fitz és Seitz által összegyűjtött 100 esetben csak kétszer volt jelen; Oser 188 esetében három pankreashaemorrhagia, három nekrosis és hét tályogképződés járt cukorvizeléssel. Ha a folyamat igen erős, akkor a halál így is rapidül bekövetkezik, ha azonban a gyulladás lassab­ban halad, akkor mindig akadnak el nem pusztult pankreas részletek, melyek a szénhydrát anyagcsere fenntartására elegendők. A beteg­ség energikus és korai sebészi kezelése, ha csak a collapsus nem túlságosan mély, ma már ép oly általánosan elismert sebészeti elv, mint — Mayo Robson szavaival élve — az appendicitis perforativa, vagy gangraenosa eseteiben a fertőző anyagnak minél korábbi ki­ürítése. A cukor jelenléte vagy hiánya ennek a vitalis beavatkozás­nak a mérlegelésénél nem játszhatik szerepet. c) A rosszindulatú daganatok, minthogy a pankreasnak többé- kevésbé jelentékeny része nem lesz a tumor-képződésbe bevonva, ritkán járnak glycosuriával. A különböző statisztikák szerint az ese­tek 5°/0-ában. Néha a cukor a betegség elején, néha a végén lép fel. Sebészeti beavatkozásnak igen ritkán képezi a tárgyát; egy általam észlelt esetben (pankreasfejcarcinoma, a ductus choledochus össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom