Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás
csukva tartatnak ; ily esetben a halál épen azon tünetek közt jelen-meg , mellyeket a’ tetszhalálnál közönségesen már felebb említettem ; neveztetik ezen állapot megfojtásnak. Hasonló eset van jelen, ha idegen testek ékeltctnek a’ gőgsípba, mellyek annak belvilágát, vagy csak a’ hangrést kitöltvén, a’ levegővel való közösülést elvágják; ügy szinte, ha valaki tulajdon nyelvét nyeli-el, vagy talán a* toroknyílás körüli részek dagadtak, mi leginkább a’ hártyás torokgyíkban tapasztalható. A’ tetszhalál’ ezen osztályjához számítjuk a 'felakasztást is, ámbár itt a’ lehelés’ eltö- rűltetésén kivül más környülállások is siettetik a’halált, mint: az agy’edényeiben öszve- torlódott vér, ’s a’ nyakgerinczeknek kificza- modásuk. — Ide tartozik továbbá az új szülötteknek tetszhalál jók; ’s utoljára a’ magzatok- nak, sőt idősebb kordáknak is akármi módon történhető megnyomatásnk. 3. §. Megfojtás. En ez alatt a’ nyaknak külső erőszak, vagy szalag által való öszveszoríttatását értem ; melly szalag azonban némellykor csak a’ nyak’ első oldalán helyeztetett életműveket nyomja öszve, midőn ellenben máskor a’ testnek súlyát is kéntelen emelni; ’s ekkor a* megfojtás akasztással párosított. — Úgy látszik , mintha utólsó esetben a’ tetszhalál nem oly módon hozattatnék-elő, mint az elsőben; azért is szemléljük-meg ezeket egyenként. 4- §• Akasztás nélküli megfojtás. Jóllehet a’ boneztudomány a’ nyak’ első oldalán
