Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás

fekvő életműveknek öszvetett alkatjaikat vilá­gosan kifejtette légyen már: mindazonáltal az élettudomány’ minden előrehaladása mellett is nem vagyunk képesek, a’ megfojtás által okoz- látott halálnak tőokát megfejteni; mivel nin­csenek még elég próbatételeink ’s tapasztalá­saink, mellyek az említett életműveknek mun­kásságaikat, ’s az életre való befolyásaikat egész tökéllyel kimeríthetnék, ’s az életmű­veknek akadályoztatott működésökre követ­kezni szokott tüneményeket felvilágosíthat­nák. — Minthogy pedig a’ nyak’ első részét a’ fejüterek (carotides), torkalatti erek (venae ju­gulares), és d mellgyojTioridegek (nervi pneumo- gastrici) foglalják-el; azért eleinte ezeknek nyo- matásukban keresték némellyek a’ megfojtás által előhozatott halálnak okát. — Morgagui 19. levelében lehet az ezen tárgyról öszvesze- dett, ugyan tanűságos, de egyszersmind igen hoszszasan írt külön vélekedéseket olvasni. — Hol Aristoteles a’ gőgsíp’ hoszszában futó vér­erekről szól, azt mondja: hogy ha ezek külső­kép’ megnj omatnak, megfosztatván érzékeitől az ember becsukott szemhéjakkal rogyik-ösz- ve; ezen állítás különfélekép’ magyaráztatott, minthogy némellyek ezen vérerek alatt a’ fej- ütereket értették, arra hivatkozván: 1) hogy a’ régiek a’ vérerek alatt, csak a’ gőgsípot vévén ki, minden edényeket értettek; 2) ez a’ szó Carotis, melly álomhozót jelent, oly edénynek szolgálhat nevéül, mellynek nyomása álmot ’s hangtalanságot képes előhozni; ezen okokból tehát némellyeka’ fejüterek’ nyomattatásuknak tulajdoníták a’ halált. — Voltak mások, kik a’ belső torkalatti ereket hitték megfojtás által nyomattatni. — Azonban Galenus mind a’ fej­üterek, mind a’ torkalatti vérerek körűi tett

Next

/
Oldalképek
Tartalom