Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
18 azt pedig, mely a hüvelybe szabadon lenyúlik, s ennek boltozatától vétetik körül, a méh hüvelyi részének nevezzük; ez utóbbit mint kúpos alakú s tapintatra porckeménységü részt ujjunkkal érinthetjük. A méhnyak belsejében a hüvelyből a méhürbe egy út vezet, s a méhnyak csatornájának hivatik. A csatornának felső megszűkült része, mely a méhürbe nyilik, belső méhszájnak,— az pedig, mely a hüvelyi részen szabadon a hüvelybe tekint, külső méhszáj- nak neveztetik; ez még nemszült nőknél zárt haránt hasadékot tüntet elő, szülés után azonban rovátkos, repedésekkel ellátott és sokszor az ujj hegyét fölvevő be- mélyedett gödröcskét képez. A külső méhszáját két fel- dudorodott aj a k veszi közbe, t. i. a mellső és hátsó. Minthogy a mellső ajkat ujjal könnyebben el lehet érni, mint a hátsót, azért hosszabbnak tetszik; de valóban a mellső ajak felényivel rövidebb a hátsónál, miután a hüvely mellül mélyebben, hátul magasabban tapad a méhnyakhoz. —- A még nemszült nő méhének hüvelyi része azonban különbözik a már szült nőétől; ugyanis a nemszült nőé — egészséges és meddő állapotban — mindig kisebb, mellűiről hátrafelé kissé lapított, kúp- alaku, porckemény, s az egész rész az ajkakkal együtt mindenütt sima, halvány-piros; — a már szült nő méhének hüvelyi része pedig rendesen vastagabb, pöffed- tebb, hengeres, — az ajkak tátongok, s rajtuk fölületes vagy mélyebb repedések és keményded tapintatu hegek érezhetők. A petevezetékek vagy méhkürtök a görgeteg szalagok mögött a mélifenékből indulnak ki, s a széles méhszálagok lemezei közt kigyózva futnak kifelé; min- denik kürt 4 hüv. hosszú, vékony, giliszta alakú hár-
