Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
19 tyás cső, melynek belső kicsiny nyilása a méhürrel, külső' nagyobb nyilása pedig a hasüreggel közlekedik, - ezen utóbbi nyilást csipkés szélek, az úgynevezett sallangok körítik. A petevezetékek rendeltetése abban áll, hogy a petét (tojást) a petefészekből fölvegyék, s a méhiirbe vezessék. A petefészkek vagy petények a csir előké- szitó' szervei, s két hosszas, mellűiről hátrafelé lapított bab alakú test, melyek a széles méhszálagokba burkolva, ezek hátsó lemezein a méh mindkét oldalán helyeztetnek. A fanosodás idejében fölszinükön szabad szemmel látható, mintegy 15—20, világos sárga folyadékkal tölt hólyagosa fészkel, melyekben a termékenyítendő emberpeték foglaltatnak. A pete részei: átlátszó öv, peteszék, csirhólyagcsa, s az ebben látható csirfolt; térmé- jük azonban oly parányi, hogy szabad szemmel egy kis pont alakjában csak alig láthatók. Megérésük idő- szakonkint történik s rendes havi ivarvérzéssel jár. A széles méhszálagokat a hashártyának két szárnyidomu ránca képezi, melyek beburkolván a méhet, ennek oldalszéleitől kifelé a csípcsontokhoz futnak s oda feszülnek. Lemezeik közt a görgeteg szála- gok, a petevezetékek és a petefészkek találtatnak. A méh görgeteg szálagai a méhfenék oldalaitól mint gömbölyded s a széles méhszálagok lemezei közé zárt kötelékek futnak, s a lágyékcsatornán át a külső fantájhoz vonulnak, hol a külső szülészekben oszlanak szét. A széles és görgeteg méhszálagok feladata: a méh rendes állását biztositni. 2*
