Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
15 A húgycső nyílása V2 hüvelyknyire a csikló alatt, a kis szeméremajkak közt s közvetlenül a hüvelybejárat felett, mint dagályos kerek nyilás mutatkozik. A hüvelybejárat azon hosszasan kerek, kévéssé felhányt szélű nyilás, mely a szeméremhasadék- ban mindjárt a liugycső nyílása alatt fekszik. Szüzeknél ezen nyílást egy hártya, az úgynevezett s z ű z ő r vagy szűzhártya zárja el annyira, hogy csak mellül marad egy kis hosszasan kerek nyilás, a havivérzés kifolyására. A szűzhártya közönségesen az első közösülés alkalmával szétreped, s elpusztulása után az úgynevezett irnyeképü huscsák, mint a sztízőr romjai maradnak vissza. A gát vagy közép hús azon izomrostokból s bőrből álló közfal, mely a szeméremhasadék és a végbél nyílása közt van; szélessége közönségesen 1 — 1 V2 hüvely knyi. A belső szülszervek különösen. A hüvely félholdképre görbült igen nyulékony hártyás csatorna, mely a hüvelybejáratnál kezdődik, a húgycső és végbél közt a méhnyakig terjed, melyhez oda is forr. A hüvelynek ezen felső végét, melybe a méhnyak szabadon leereszkedik, a bonctan a hüvely boltozatának vagy fenekének nevezi. Mi azonban a szülészetben hüvelyboltozat alatt értjük a méhnyaknak a magzat előfekvő része által képezett azon tágulatát, mely — a megfelelőleg kitágított bonc- tani hüvelyboltozatot lenyomva — félteke alakjában domborodik le a hüvelybe. Ezen kívül négy falat különböztetünk meg rajta ; egy mell ső t, mely legrövidebb, s a fanporcizü-
