Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)
II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Wolff Gerő: Gazdasági haladásunk
DR. WOLFF GERO itt Pozsonyban az események hatása alatt irta, hogy a vasutak keletkezése hazánkra nézve már-már élet vagy halál kérdésévé lön. Ettől kezdve nem pihent ugyan a vasútépítés kedve, mert Bécsből a Duna jobb- és balpartján Pestre vezetendő vonal terve merült föl és törekedett megvalósulni, u. m. a „bécs-győri“ vasúttársaság és a „központi“ vasút, melyek mindegyike más-más osztrák forgalmi körzet érdekeivel állott összeköttetésben; de a különböző osztrák érdekek által befolyásolt mozgalmat nálunk abból a szempontból tárgyalták, hogy a Duna melyik partján vezetendő vonal képes a magyar közgazdaság függetlenségét jobban biztosítani. A sok tárgyalás és húza-vona nyolc éven át akasztotta meg hazánkban a vasútépítést, míg végre a balparti vonal terve győzött s 1846-ban megnyílt a pest-váci vonalrész és 1848. augusztus 20-án — miután egy évvel előbb a pest-szolnoki vasút készült el — megnyílt a pozsony- marcheggi vonalszakasz. A vasúttársaság ekkor pénzzavarokba jutott, s mivel a kormánytól nem kaphatta meg az állami kamat-garanciát, beszüntette az építést. A következő évben már tárgyalást kezd a vasútnak állami tulajdonba való átadása iránt, ami 1850-ben meg is történt s így a vasút pozsony—váci szakasza és cegléd—szegedi szakasza 4 év alatt mint „délkeleti állami vasút“ már az osztrák centrális kormányzás alatt épült ki. 1867-ig hazánkban a vasutak építése az osztrák forgalmi érdekek szerint történik, mely idő alatt az állami kamatbiztosítási rendszer kifejlődésével a magánvasuti rendszer jutott túlsúlyra. Két hatalmassá nőtt osztrák magánvasút ú. m. az oszt.-magy. vasut-társaság és a déli vasút, támogatva az osztrák duna*
