Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)
II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Wolff Gerő: Gazdasági haladásunk
Közútaink mai állapota is sok vidéken hiányos, különösen őszkor esős időjárás alkalmával, a midőn épen legnagyobb szokott lenni a forgalom az elsőrendű szállítmányokat képező mezőgazdasági és erdei termékekben; s mivel az útak nagyobb igénybevétele fokozott fenntartási költségeket igényel, az érdekeltség, elsősorban a törvény- hatóságok állandó panasza, hogy költségeik elégtelenek az útak jó karban tartására, ennélfogva az útak államosítását sürgetik. Pozsony városa és a vármegye területén nem sok még az állami útak hossza, mindössze 94-9 kim.; míg a törvényhatósági útak összes hossza 739-9 kim., végül a községi úthálózat a vármegyében 1.161-1 klm.-t tesz ki. Eszerint a közúti hálózat elég sűrű, amennyiben Pozsony várost is beleértve 100 □ kim. területre 45-7 klm.-nyi út esik s az ország többi megyéihez képest negyedik helyen áll. Hogyha figyelembe vesszük, hogy a sűrűbb úthálózattal biró vármegyék jórészt lapályos területen feküsznek, Pozsony megyében pedig jelentékeny a hegyvidék, úgy jóval kedvezőbb a tényleges helyzet, mint azt a fenti szám mutatja. A törvényhatósági útadó a legutóbbi adatok szerint Pozsony városában 137.000 koronát, a megyében 355.000 koronát tett ki; az egész vármegyét az útadó tekintetében öt törvényhatóság előzi meg. A régibb időből fennmaradt vámos útak nem hogy apadnának, hanem újabb időben különösen a vasúti forgalom által érintett vidékeken egyre szaporodnak, elannyira, hogy manapság a nagyobb községek, ha főközlekedési útjaikat burkolják, vagy egészen új kövezet-vámjogot, vagy nagyobb — GAZDASÁGI HALADÁSUNK ~ 277
