Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

95

végzett nyári védbimlö-ojtás lmsz évi gyakorlatából.“ (Ál- lamorvostan. 1869-röl.)

Poór Imre. „Védhimlöoltás mint biztosíték a himlő ellen.“ (Gyógyászat. 1869. év 13. szám.)

Értekeztek a himlőről önálló nagyobb müvekben P á- rizpápai Ferenc, Marikowszky G., Bácsmegyei, Heiss 1 er György, Pác Sámuel stb. orvosirók.

A hagymázról, csömörről, váltólázról stb. Írtak :

Jordán Tamás, briinni orvos, kolozsvári fi. „Bruno Gallicus, seu luis novae in Moravia exortae descriptio.“ Frankfurt 1577.

Kóber Tóbiás a török háborúk alkalmával fötá- bori orvos a császári hadseregnél, később soproni főorvos „Observationum medicarum castrensium decades tres.“ Frankfurt. 1606.

Loew Endre soproni orvos. „De morbo hungarico.“ 1682. Jéna.

L o e w E n d r e. „Historia morbi petechialis Ann. 1683. Posonii epidemice grassantis.“ Megjelent a német természetvizsgálók munkálatai közt.

K ö 1 e s é r y Sámuel erdélyi kormányszéki főorvos. „De scorbuto mediterraneo.“ 1707. Szeben.

Windisch János pozsonyi orvos. „De langvore pannonico.“ 1714. Erfurt.

Windisch J ános. „Demorbo patechiali epidemico.“ 1716. Erfurt.

Milleter János „De morbo Csömör, Hungaris en- demio.“ 1717. Leida.

Kreysel Zsigmond „De raorbo hungarico sive febri castrensi.“ 1741. Jéna.

Torkos János pozsonyi orvos. „De febre patechiali.“ 1724. Hale.