Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
96 Csapó József. „De febre lmngarica.“ 1759. Basel. Benkócy István „De febre hungarica, sen castrensi.“ 1759. Dr. J a n k o v i c s Antal, nádorudvari orvos „A hagy- máz és idegláz közötti kiilömbségröl.“ 1842ki „Orvosi tár“ 21. számában. Marikovszky Márton pozsonyi orvos. „Ephemeridum Syrmiensium.“ 1757. N.-Szombat. Trnka de Krzovic budai egyetemi tanár. „Historia febrium intermittentium omnis aeri observata.“ 1775. Bees. Flór Ferenc, főorvos. „Hivatalos tudósítás a liagy- mázjárványról, mely szabad kir. Pest város polg. kórházában 184V7. évben uralkodott.“ Pest. 1848. Jak ob o vies Mór. „Morbus Csömör critice illustratus.“ Pest. 1837. Sauer Ignác, pesti egyetemi tanár. „Der Typbus in vier Cardinalformen.“ 1841. Bécs. Rózsay József. „Adatok a liagymáz oktanához.“ Előadta a magyar t. akadémiában Dr. Rózsay József. Pest. 1867. Pólya József, pesti orvos. „A talajvíz és liagymáz állítólagos oki viszonyairól.“ A Gyógyászat 1867-diki folyamában. Bittner Kéri Imre „A bánság poslázairól.“ A magyar orvosok és természetvizsgálók pécsi nagy gyűlése által koszoruzott értekezés. Pest. 1847. Patrubány Antal pesti orvos „Adat a csömör léte feletti vitás kételyek ellen.“ (Gyógyászat. 1861. 30. szám.) Gebhardt Lajos pesti orvostanár. „Észrevételek a váltóláz kórisméje és gyógykezelése körül.“ (Gyógyászat 1861. — 35. 36. számban.) Medgyessy Béla „A liagymáz gyógykezeléséről.“ (Gyógyászat. 1866. 2-ik szám.)
