Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

92

s anhaltköthei fejedelem házi orvosa. „Szükséges oktatás, miképpen kiki a Döghalálban és elragadó betegségekben magát őrizheti s orvosolhatva.“ 1738. Haie. Richter Keres- tély német munkája után van magyarítva.

Bűz inkai György, debreceni orvos. „Rövid oktatás, miképpen kellessék magunkat praeservativák által a Pestis ellen védelmezni, avagy a Pestisben lévő betegeket orvosolni.“ 1739. Debrecen.

Gömöry Dávid, győri orvos. „A pestisről való orvosi tanácsiás.“ 1739. Nagy Győrött.

Perliczy János Dániel. Nógrádmegye főorvosa. „Orvosi Oktatás, a pestis és egyébb mérges nyavalyák ellen való praeservátióról.“ 1740. Buda. Ez a Möller Ottó munkája után van magyarítva és bővítve.

Krámer Henrik volt tábori főorvos s Temesmegye főorvosa. „De Amuletorum ex bufonibus paratorum mira efficacia, quam in peste liungarica anno 1740. grassata, illa praestiterunt.“ — A noricumi irodalmi közlönyben.

Ben esik Mátyás, debreceni orvos. „De remediis pestis prophylaticis.“ 1739.

Ben esik Mátyás. „Genuina pestis descriptio, quae aim. 1739. Debrecini grassata est.“

Veszprémi István, debreceni orvos. „Tentamen, de inoculanda peste.“ 1755. London.

S e r é d y Bálint váci orvos. „Dissertatio de Peste.“ 1762.

Chen ót Ádám, Erdélyország főorvosa „Tractatum de Peste“ 1766. Egyike a legjobbaknak.

Sehr and Ferenc pesti egyetemi tanár s később Magyarország főorvosa. „Historia pestis Syrmiensis annorum 1795—96.“ Budán 1802. — 3 kötetben.

Sebraud Ferenc „Geschichte der Pest in Sirmien, in den Jahren 1795. und 1796.“ két rész. Pest. 1801.

S c li r a u d Ferenc „Vorschriften gegen Pest, und Gelbes Fieber.“ 1805. Bécs.