Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

Kát ay Gábor, nagykunkerületi főorvos. „A fekete halál Karcagon 1739-ben.“ —Debrecen. 1873.

„Pestis elleni közbátorsági rend a cs. k. austriai tartományokban.“ Buda. 1837.

A himlőről Írtak:

Rayman Ádám, eperjesi orvos „Historia variolarum superior. Hungáriáé et Eperjesini anno 1717. epidemice grassantium, earumque origo, per emetica, et inoculationem curatio.“ — Megjelent ugyanakkor a boroszlói orvosi lapokban.

Fischer Dániel, Szepes es Lip tómegyek főorvosa. „De remedio rusticano, Variolas per Balneum primo aquae dulcis, post vero seri lactis, feliciter curandi, in Comitatu Hungáriáé Arvensi cum optimo successu ad hibito, Commentatio.“ Ezzel együtt két értekezés, u. m. „Relatio de Vario- lis annor. 1740. 41. 42. durante grassatione Pestilentiae verae in Hungária epidemice grassantibus.“ — „Observationes de usu lactis dulcis interno, in Variolis propria experientia notatae.“ Erfurtban, évszám megjelölése nélkül.

N e u h o 1 d Jakab, Nógrádmegyei főorvos „Funda- mentomos Oktatás, miképp kellessék a gyermekekkel és más felnevelkedett személyekkel a himlő és kanyaró előtt, benne, és utánna bánni:“ 1736. Sopron. Németül is megjelent.

Loew Endre soproni főorvos. „Historia epidemica Hungáriáé, in qua plane singularia cum de aliis, tum de morbis acutis, inprimis vero de febre patechiali, morbillis, variolis, dysenteria etc, recensentur.“ A birodalmi természetvizsgálók munkálatai 1-sö kötetében.

Benkö Sámuel miskolci orvos „A hólyagos himlőről való tanácsadás, miképpen kelljen a még nem himlözöt- teket, mikor a nyavalyába esnek orvosolni, hogy mind tes