Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

86

1865-hen augusztustól novemberig, Miskolc, Diósgyőr, Szikszó környékén vörhenyjárvány uralgott roncsoló toroklobbal együtt, s kivált a gyermekek között, e veszélyes indulatu járvány nagy pusztítást okozott; értekezett róla Popper tr. a borsodi orvos-gyógyszerészi egyletben; ez évben október, november, decemberben, Pesten, a vörlieny szinte járvány alakban lépett föl a gvermekek közt. — A Mekkába zarándokló nép közt pedig ez év május havában

f

járványos alakban tört ki a liányszékelés Ázsiában, s a hazatért búcsújárók azt Egyptomba, innen a kereskedők a Középtengeren át Európába, jelesen Olaszországba, az anconai kikötőbe, s a török tartományokba, Konstantiná- polyba hurcolták be; a ragály kétfelöl, u. m. egyrészt Németország felöl, délnyugatról, másrészt délkeletről az aldu- nai tartományok felöl közelgetvén hazánk felé, a m. kir. helytartótanács az ország összes hatóságához okt. 20-án e járványos kholera ügyében utasítást bocsátott ki, melyben a hatóságok figyelmét e járvány természetére s az ellene követendő és óvó eljárásra, a teendő orvosrendöri intézkedésekre hívta föl. A félelmes járvány csakugyan megjelent hazánk határain az 1866. év július 27-én; a porosz hadsereg, mely ép ez idötájban diadalokat aratott az osztrák haderőn s feltartózhatlanul nyomult be az országba, Po- zsonymegye területére behurcolta azt, a járvány a benyomult hadsereget nyomban követte, s igy átplántáltatok a kholera Pozsonymegye Szent-János, Székelyfalva, Malacka, Búr Szent-György községeire, innen a szomszéd helyekre, Nyitra, Trencsén, Komárom, Esztergom, Pest, Fehér stb. megyékre s pusztítva bejárta csaknem egész hazánkat, 49 megyében, 38 kir. városban összesen meglepett 153,431 egyént, kik közziil elsöpert 70,555 lelket; 1867-ben március végén teljesen megszűnt a járvány az egész országban, végső nyomai Egerben és Pohorellán voltak. A kholera csapásain kívül sújtotta hazánkat az 1866—1868-ig ismét