Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
77 című utasítást közöltetett a megyékkel, mely gyógymód Brucker nevű austriai állatorvos titka volt, melyet annak özvegyétől vettek meg egyes, a közjót szivükön hordó emberbarátok; e száz rétii pacalaszály titokszere következő volt : négy angyalgyökér finom porából bárom latot, tarnics- gyökérböl, örvénygyökér porából 3, bárom latot, ezeket hagyd 12 óráig más fél pint 36 fokú borszeszben állni, rázd fel gyakorta, egyúttal másik palackban 3 meszely szintén 36 fokú borszeszben biggaszsz át 3 lat kámfort, hasonlóan egyszerre, és ugyanannyi ideig áztass 3 icce jó borecetben 3 lat salétromot, 3 lat keserű sót, és 3 lat kettős sót; eltelvén a kitett idő, vegyítsd következőleg e szereket: a borszeszben higgasztott porokat keverd össze a felolvasztott kámforral, vegyítsd hozzájok az ecetes sókat, aztán tölts ezek felibe 3 meszely szarvasszarvszeszt, és végre öt meszely faolajat, akkor az egészet rázd fel, s e vegyülékböl naponta reggeli étetés elöttfélórával, este étetés után fél órával egy meszel yt kelle beadni a marhának, s naponta egy vagy két allövetet is.') 1839- ben Budapesten szelíd kanyaró, és höklmrutjár- vánv volt a tavaszi hónapokb an, melyet Tcrczy Manó pesti orvos az 1839-ki „Orvosi Tár“-ban leirt. Ugyanez évben Kalocsán a nép között nagyobb mérvben jelentkezett a pokolvar is, a mint erről értekezett Perndl Antal uradalmi sebész az 1840-ki „Orvosi Tár“-ban. — E bajra előidéző okul szerepelt az uralgó marhavészben elhullt állatok hulláival való foglalkozás, döghusétel, stb. 1840- ben a tavaszi hónapokban Pécsett vörhenyjár- vány pusztított a gyermekek közt, melyet szelíd lefolyású himlő járvány követett, leírta e járványt Palkovics J. az Orvosi Tárban. Ugyanez év tavaszán Losonc vidékén Pongrác M. főorvos hivatalos jelentése szerint tüdő, mellhártya, ') Linzbauer. Codex Sanit. med. 2. köt.
