Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
78 és fültömirigylobok voltak uralgó koralakok szelíd lefolyással. Pesten pedig himlőjárvány uralkodott.') 1841- ben Trencsénmegyében forró liurutos lázjárvány — febris catarrhalis epidemica — pusztított Erdélyi József főorvos jelentése szerint, mely eleinte hánytató szerek, a kór későbbi szakában pedig Inf. Valerianae, Infus. Angelic.-val orvosoltatok legsikeresebben. Ugyancsak ez évben Komárom megyében Kis Bér tájékán, vészhimlöjár- vány uralkodott, melyről értekezett Bertel Samu az 1842- diki „Orvosi Tárban.“ Ungmegyében pedig, az ungvári járásban, a gyermekek között kanyarójárvány; Békésmegyében az év végén, a vörheny, és hólyagos himlöjárvány nagy pusztítást tett. 1842- ben Duna Földváron járványos fültömirigylob uralkodott, mely minden nemű lobellenes szereléssel dacolván, csupán hánytatok által volt könnyen és biztosan gyógyítható, még oly esetben is, hol csorvának semmi j elei nem mutatkoztak, a természet maga gerjesztett hányást 4 —5 nap alatt, s a lob rögtön eloszlott.* 2) Győrött ez évben alhasi hagymáz járványosán lépett föl Beke és Lumnicer orvosok jelentése szerint. — Ugyancsak ez év augusztus, szeptember és október hónapjaiban, Veröcemegyében veszélyes váltólázjárvány pusztított. 1843. tavaszán Pesten hurutjárvány uralkodott, melyet a gyermekeknél föllépett oly tartós, és kiterjedt hök- hurutjárvány követett nyomban, hogy az általa meglepett gyermekek alig bírtak megszabadulni tőle, 3—4 hónapon át szenvedtek benne; kezdődött e járvány májusban, tetőpontját érte mind kiterjedésére, mind hevességére nézve *) Orvosi Tár. 1840. szerk. és kiadják Bugát Pál és Flór F. 2) Magyar orvos-sebészi és természettudományi Évkönyvek. Pest. 1844. l-ső kötet. 65. és 141. lapon.
