Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
terjedésének úgy vetni gátat, hogy Lúgoson és Facseten bujakórosok számára, államköltségen két kórházat szereltetett föl, melyek közziil az előbbi, bujasenyves betegek gyógyítására, mai napon is fenáll s országos gondozás tárgya.') 178G-ban Zalatbnán Erdélyben, a bányamunkások között bujakór és sülyjárvány lépett föl; ugyanekkor Magyar- és Horvátországban marhavész pusztított, mely még a kővetkező 4 évben is, hol egy, hol más részén az országnak meg-megnjult, s Erdélynek kerülve, felszámithatlan károkat okozott, s az állami közvagyont nagyon megapasztotta. E marhavész, — mint Tólnay országos állatorvos és tanár leírja — „a kérődző gyomornak, (száz- rétű pacalnak) kiszáradásából, a tüdőnek és nyeldeklönek felgyúladásából állt és a melyhez némely helységekben azon felül a bőr alá hatott szél és vizidaganat, nem különben a májban megteremni szokott férgek is férkeztek.“.2) 1789/go• Szeréin, Pest és Árvamegyében, legkivált Budapesten „rothasztó epeláz-járvány (typhus) lépett föl, mely ellen az izzasztó szerek és ásványsavak voltak legsikeresebb gyógyszerek, mint Cámphor, rád. Chinae — Flór. Arnicae — Acetum Spirit. Minderen. — Ily járványok s ragályok alkalmával 1788-tól kezdve, a helytartó- tanács rendelete folytán, a szegény sorsú betegek, ingyenes gyógyszerekkel láttattak el, a házipénztár terhére. ’) 1791-ben az ország több megyéjében a lovak között, a ménesekben rühragály vett nagy elterjedést, melynek úgy vetettek gátat, hogy a ragálylepetteket elkülünitet- * 2 3 * 62 J) L i n z b a u e r Fr. Cod. S. med. Hung. 3. köt. 1. rész 11G. 1. 2) Lin z bau er Fr. Cod. Sanit med. 3-dik kötet 1 -ső rész 253. lap. 3) Linz bau er Fr. Cod. S. med. 3-dik köt. 1 -ső rész 52G és 547. lap.
