Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
44 várott, minekutánna harmadfél ezeren, és Marosvásárhelyen is annyin meghóltanak volna pestisben, Udvarhelyszéken 18,000. Marosszéken szintén annyin, végre azokon a helyeken megszűnők, hanem Kolozsvárott kezdödék el Junius- bau. A mint mondják, egy pestises helyről jött ember ment Kolozsvárra, a patikában orvosság vásáriam, mindjárt a patikárius cselédestöl megholt, azután kihatván a városra, egy nap, 50, 60 testet is kivittenek, mig utoljára ötödfél ezer ember meghalván, úgy szűnt meg. A német praesidium is, a ki bent maradt vélt, többire mind megholt. Kolozsvárról valami kereskedő görögök Szebenben jővén, a mely házhoz beszállottanak, a gazdának felesége, gyermeke harmadnapra megholt; azután többen kezdvén halni, mind a német militia kiszállott onnan, . . . Szebenben 400 embernél több nem hóit meg. Kolozsmegyében, Thordamegyé- ben, Küküllömegyében, Aranyosszéken, Torockón, Tor- dán, Enycdcn, Kolozson, Fejérvármegyében pedig sok ezeren holtának meg. Már egészen sok keserves experientiából megbizonyosodott, hogy ez a 3 esztendőtől fogva (1709—1712.) gras- sáló, s pusztitó pestis „nem az äérnék corruptioja miatt esett, hanem per communicationem“ és a ki Istent hiván segítségül, olyan helyről jó idején elment, s pestises emberekkel nem conserválódott, életben megmaradott, a ki pedig vakmerőségre vetemedett, megdöglött a többivel együtt. A mint példa erre az enyedi professor, s doktor Pápai Ferenc, kinek felesége, atyafiai pestisben meghalván, Marosvásárhelyen, a pestis megszűnése után oda ment, s a megholt asszonynak egyet mását elvitte Enyedre» két hajadon leánya mihelt afféle köntösben öltöztenek, mindjárt mirigyek szökött; s meghóltanak, s az ö házától terjedt el a többi városi emberekre a pestis. Porumbá- kon a molnárnak Sz. János hegyéről egy ember szöllöt vitt, hogy a molnár hamarább őröljön, szorgos leven mindenütt
