Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
22 egy két borsó nagyságnyit,, ecetben eldörzsölve, kellett reggelenként óvszer gyanánt bevenni a pestis tartania alatt, lia pedig a ragály valakit meglepett, abból ecet, vagy kám- foros vízzel vegyítve, óránként egy köntinget kelle bevenni, utána eret vágatni, s izzasztó szereket használni. Jó hírben állott e vény is: négy tojás sárgájából egy köntinget, arméni veres rögböl fél köntinget, ezeket keverd föl rózsaecet és sikkantyufü vizével, igyad óránként melegen, másfél kanállal; a beteget jól be kell takarni, hogy izzadásba jöhessen, ezután 4 vagy 5 óra múlva, ez itt irt italt kellett nyújtani melegen: citromsavanyszörpböl egy obont, egyszerű savanyu szörpből fél obont, veres földből egy nehezéket, sikkantyufü vizéből más fél obont, jó óborból fél obont, mely elegynek elfogyasztása után, egykét óra múlva ismét a máj erét kell megvágatni, s belőle 3—4 obon vért bocsátani, mindennek megtörténte után pedig vegyen a beteg sziverösitö italokat, s ha dugulása volna, al- lövetet. Az „electuarium de ovo aureo“, minthogy azt 3 német császár, u. m. I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf használta és találta sikeresnek, a választó fejedelmeknek, és ország- nagyoknak hivatalosan körözve, és ajánlva volt „electua- r i u m regis“ nevet nyert.') 1552-ben pestis dühöngött Magyar és Németországban, mely alkalommal Miksa király orvosrendöri intézkedéseket tett a ragály gátlására, ez intézkedések, illetőleg* orvosi tanácsok, a bécsi egyetem orvosi kara által szerkesztettek, s közhírré tétettek hatósági utón mindkét birodalomban, ez utasításokban a népnek értésére volt adva, hogy pestis alkalmával miként viselje magát, ételt, italt, életmódját illetőleg, hogy kerülje a pestises betegeket, étel- italban mértékletlenségtöl, dobzódástólóvja magát, vegyen hányató és hashajtó szereket, fürdőket, vágasson eret, éljen pcs') Linz bau er. Cod. medic. Hungar. I. köt. 151. lap.
