Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

29. §. Folytatás - A gyógytan a Scholastikusok kezében

80

E korban már az ütérvizsgálat és a húdkénile nagy szerepet játsztak, a nélkül azonban hogy annak tudományos jelentősége lett volna, az egész csupán szembekö- tősdi volt a közönség ámítására.

Hogy didaktikai tekintetben némi fogalmat szerezzünk arról, miképpen történt az orvostanban az oktatás : lássuk e korból 1481-ről a hires tübingai egyetem orvosi karának lecke rendjét. A gyógytan folyama 3 évre volt kiszabva, az első évben délelőtt Galen „ars medicaja“ olvastatott föl, délután pedig Avicenna láztanról szólló művének 1-ső és 2-ik szakasza. A 2-ik évben délelőtt

f

Avicenna 1-ső könyve, anatómia és physiologia, délután pathologia localis. A 3-ik évben délelőtt Hippokrates Aphorizmái, délután Galen „de ingenio sanitatis“ vagy a hallgatók tetszése szerint Galen irata „de internis morbis“. — A sebészetbeni oktatásul szolgáltak Avicenna 3—5-ik szakasza a láztanról, vagy másik kedvelt arab iró munkája. Rendkívüli előadásokon Aegidius „tractatus urinarum et pulsuum“, — Mesue „de consolatione simplicium“ — vagy Constantinus Africanus „Viaticum“-a. — Mind a 3 évben megkívánták az egyetem rendszabályai, ha csak kapható volt, egy kivégeztetett vagy halálra Ítélt bűnös hullájának boncolatát, mely szüret után a hűvösebb időszakban szokott véghez vitetni; a boncolat tartama alatt — mely több napokig, sőt egy hétig is eltartott, — minden abban résztvevő köteles volt reggelenként gyászmisét hallgatni, szorosan köteleztetvén egyszersmind a fölbontott hullát nemcsak összevarrni, de egyszersmind sajátkezüleg elásni, eltemetni.

Nincs miért szóllanunk a gyógyszerekről, melyeket e scholastikus orvosok használtak... az nevetséges! imádkozás, ave maria, hiszek egy Isten minél többszöri elmon-