Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
14. §. Aristoteles és iskolája
28 nagy mesternek, Hogy egyébb tanokbani érdemeit mellőzzem! Futólag csak nehány élettani fölfedezéseit említem itt meg! A szív — állítja ő élettanában — a test legfontosabb szerve, a vér forrása és központja, az érző- lélek helye, egy állatnál sem hiányzik, — a vér a test tápanyaga meleg, e melegséget a szívben kifejlett hőség okozza, e melegség oka a szív mozgásának és a vér hullámzásainak. — A szív után leglényegesebb szerv az agy, mely hideg, és a szív által okozott melegség hűtését, mérséklését eszközölni való, ezért vért sem tartalmaz, csak az azt környező hártya küld nehány kis erecskét belé a hidegség szelidi- tésére, az agy érzéketlen, — az embernek van minden állatok között legnagyobb agyveleje; — a légzés is a vér hűtésére való; — a légcsőben képződik a hang; — a máj és lép vérkészitő szervek; — az epe jelentéktelen váladék, és szükségtelen is; — egyedül az ember szemének alsó pilláján van szemszőr; alvás alkalmával a vér a test bel szerveire tolul, a külső részeken kevés vér marad; — az állati tápláléknak folyékony és vegyesnek kell lenni, folyékonynak azért, mert a test csak az ilyet veszi föl; vegyesnek azért hogy tápláló légyen — fölötte táplálók az édes és zsir félék. A táplálék fölhigitása a melegség által történik; az ételpép elgőzölgés áltál a kisebb tápnya edényekből a nagyobbakba, és ezekből mint vizes vér a szívbe jut, hol abból főzés által (melegség által) vér készül. A legjobb és legtisztább anyagot nyerik a hús- és érzékszervek, a maradékot a csontok, legaljját pedig kapják a hajak, körmök. — Kórtani ismereteket is találhatni elvetve itt ott Ari- stotelesnél p. o. — az élő állatból hol megvágatik mindenütt foly a vér, s ha egésséges, úgy a vér édes és piros szinű, különben pedig feketés, — a jó vér sem nem sűrű, sem nem vékonyfolyó, hanem mihelyt a testből kijő : azonnal meg-
