Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
14. §. Aristoteles és iskolája
29 aluszik, — részletes vérhiány erőtlenséget, sok vérvesztés pedig halált okoz, — ha a vér nagyon vizestartahnu, az ember megbetegül; — a testben megromlott vér-genyt képez, ebből pedig ha ben marad, keményedés jő létre, — ifjú egyéneknél a vér több és vékonyabb, öregeknél ellenben sűrű és kevesebb. Különösen sokat foglalkozott Aristoteles a nemi viszonyokkal, a közösülés, nemzés és erre vonatkozó tünetek kiinagyarázásával, a havitisztulás, fogamzás, terhesség, szülés, az örökleteg, és velünk szülemlett kórok kérdésének kifejtésével és magyarázatával; de ezen feladatokat nem elég sikerrel oldván meg, többi műveihez viszonyítva kevés értékűek. Ugyszinte ez mondható a hajak származása, kihullása, szürkülése és fejtetvek származása feletti értekezéseiről is, melyekben sok hamis adatokat találunk. A fölfedezéseket — melyeket Aristoteles tett a tudományokban, másfélezer évnél tovább senki sem dönthette meg, és sokat közzülök a jelenkor is elfogadott. Művei : •tiíql giowv íaroQiag; — tzíoi ^cocov [coquuv ; — neqi ^mojv yeviomg; — tiíql rcvev/umog; — tiíql yi.vf.Gmg y.ca cfO'OQccg, stb. a természettudományok barátai előtt ma is becsben állanak. Történelmi szempontból valamit az Aristoteles műveiről és könyvtáráról! Az Aristoteles müvei kikészített bivalbőrökre valának leírva eredetileg, s könyvtárával együtt kedvenc tanítványának Theophrastúsnak hagyományozta ezeket a nagy mester, ez ismét a maga irataival együtt a mysiai Neleus- nak hagyta, ki szinte az ő s Aristoteles tanítványa volt; ez nem hogy közzé tette volna a dús kincset, hanem elvitte magával hazájába Skepisbe (Myziába), s örököseinek engedte át, kik tudatlanságukban azt mások elől elrejték, s midőn