Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
12. §. A gyógytan Hippokrates halála után
23 tudományt sajátjukká tenni kívánnák, minden dijj nélkül közlendem velők. — A szabályokban, hagyományokban, és más fegyelemre vonatkozó dolgokban részeltetem őket, mint saját gyermekeimet, úgy szinte azok gyermekeit , kik az orvosi társulatba vaunak irva-és fölesketve; ezeken kívül senkit mást. — A betegek javára egy rendbeli étket használandók tehetségem és ítéletemhez képpest; és at ártalmas, -egésségtelen-eledelt kerülöm. Senkinek sem adok mérget, habár föl kéretném is arra, sem tanácsot e részben nem nyújtok. Szintén nem adok a nőknek magzat elhajtó szereket, — tiszta és szentnek tekintendőn az életet és mesterségemet. Nem teszek műtétet azokon, kik -fövényben szenvednek, hanem ezt a sebészekre bízom. Bármely házba hivassam is, a betegek segélyére megyek; — tartózkodni fogok minden szándékos vétek vagy romlottságtól, vagy bújálkodástól a nők, férfiak, vagy fiúk^-^-szolgák testein; s bár mit látok és hallok is gyógyítás közben, a mi nem közbeszédre való dolog, azt elhallgatom, és titokban tartom. — Ha ezen eskümet meg nem szegem, vagy el nem hanyagolom : akkor hozzon sikert nékem e tudomány, s az én hirnevem éljen örökké az emberek között; — ha pedig áthágom azt; történjék velem az ellenkező!“ §. 12. A gyógy tan Hippokrates halála után. Hippokrates halála után az orvosok helyzetén nagy változás, s a gyógytan terén eddigelé nem tapasztalt, szokatlan munkásság állott be. — Említve volt, hogy a helléneknél a papok — az asklepiadok és azok családjai kézé-