Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
33. §. A gyógytan s vele testvér tudományok a 17-ik században
109 György kegyeibe, s e mellett tömérdek vagyont kupor- gatott össze, de később Hoffman Gáspár, frankfurti tanár és orvos lerántván álarcát , őt megbuktatta elannyira : hogy az egykor gazdag ember a legnagyobb szegénységben halt meg Kölnben. §. 33. A gyógytan s vele testvér tudományok a 17-ik században. Bár a 16-ik században a gyógytan fejlődését örömmel szemléltük is, de örömünk még sem lehete teljes, mert a bölcsészeti rendszer — melynek feladata a természet tüneményeinek kifürkészése, kipuhatolása — felette tökéletlen lábon állott; már pedig bogy lehessen ott építeni hol alap hiányzik? . . . hogyan lehetne a tudomány országában újabb még újabb foglalásokat tenni ott, hol a szellem fegyvere tompa, tökélletlen? . . . avagy nem az alapot kell-e elébb megszilárdítani, hogy rája bizton lehessen epiteni; . . . nem a szellem fegyverét, eszközeit kell-e tökélesiteni, élesíteni előbb, hogy sem foglalást akarnánk vele tenni ? . . . s a tudományok történetében azon ember, ki ezt az alapot az utókor számára rakta, ki európai közmeggyőződés szerint az újabbkori tudományosság kezdője s a reál irány alapitója ...Bacó Ferenc Veru- lámi báró volt. — A feladat, melyet Bacó magának célúi kitűzött, az volt, ho£y az emberi szellemet tervszerű találmányokra, felfedezésekre képessé tegye, hogy útat és módot mutasson, s jelöljen ki, miként kell kibányászni a természetet, mely minden ösmeretnek egyetlen alapja és kimeríthetetlen kútfeje. E célból irta az „emberi imeret
