Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
33. §. A gyógytan s vele testvér tudományok a 17-ik században
HO szerzésének új módja“ — „novum organum Scienti a rum“ című művét, melj az Aristoteles „Organon“- át messze elhoraályositá, s elannyira nagy tetszéssel fogadtatott a tudósoktól, hogy az oxfordi egyetem e munka vételekor a fiatal embert, ki a munkát megvitte — elragadtatásában széptudorsági címmel diszité föl, s valóban e mű, mely mint egy óriás csoda elválasztó határt képez az ó és új idő közt, az ó és újkor bölcsészete közt, az előbbinél világositóbb szövétneket gyújt; meg is termé gyümölcsét!. . . mert Bacó követői, s elvének vallói adták a természeti tudományoknak a 17-ik században ama nagyszerű lendületet, melynek a gyógytanrai befolyása mérhetetlen lön!... Bacó mint az újkori bölcsészet kezdeményezője megérdemli : hogy itt róla egy pár szót váltsunk. Bacó Ferencz született Londonban 1560-ik évben, fokonként emelkedve I-ső Jakab ángol király alatt, Anglia nagy pecsét- őrje s vérúlárni báró lett, de ő e magas hivatalát hűtele- nül töltötte be, mert szellemét nyoraorú fondorlatokra használta föl, vagyon, pénz, cím, palota stb. kellettek neki, ily dolgokért alacsonyitá le magát, ezekért árulta el legjobb barátját, jóltevőjét Essex grófot is, kit fölségsér- tési bűnnel vádolva, kivégeztetett. De fordult a kocka, az 1621-ben összeült parlament a lord kancellárt 23 nagyszerű, s rája bizonyított bírói megvesztegetési esetért vád és vizsgálat alá vetette. Baco töredelmes szívvel vallá meg bűneit, még csak nem is védelmezte magát; élethossziglani börtönre, és 40,000 font sterling birságra Ítéltetett, de a királytól két nap múlva kegyelmet nyervén, fogsága elengedtetek, s Bacó megtörve szégyen és bánat miatt, a világtól elvonult, és csöndes magányában halt meg természeti kémlődéseinek közepette 1626-ban. — Művei „de
