Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Parassin József: A népbetegségek elleni védekezés

101 hanem azt szemléltetik, hogy teljesen idegen éghajlat és élet­viszonyok között, melyekhez az egyéni organizmus nem alkal­mazkodhatott, a bántalom lefolyása megváltozik. Fontosabb azonban az idevágó jelenségek magyarázatá­ban az a tény, hogy népek, melyekben a tuberkulózis eddig nem, vagy csak igen kis mértékben szóródott szét, ha közéjük hurcolják a gümős fertőzések tömegét, óriási mérvű pusztí­tást mutatnak. így az emberszabású majmok s a primitív emberfajok rendkívül érzékenyek a tuberkulózis fertőzéssel szemben. Számos szerző munkáiban, így Sanarelli Giuseppe könyvében (Tuberculosi ed Evoluzione Soziale, Milano, 1913) is, láttak már napvilágot olyan észlelések, hogy Északameri- kában, Peruban, Algirban, Indo-Kínában, Tahitiben, Hamvai­ban stb. a primitív néptörzsek az első gíimős fertőződésre a legrohamosabb gümős folyamattal felelnek s a gümőkór heveny lefolyású alakjaiban pusztulnak el. Az amerikai be­vándorlók közül azok, akik tuberkulózistól nem igen érintett területekről kerülnek oda, éppen olyan nagy és gyors morta­litást mutatnak, mint a rézbőrűek. A primitív népfajok és törzsek ily nagyfokú érzékenysége onnan ered, mivel még nem szerezhették meg az átvészeléssel az immunitásnak azt a fokát, amelyet a kulturnépek rezisztenciája már észleltet. Ilyen im­munizáló folyamaton ment át évszázadokon keresztül, sok viszontagság közepette a zsidóság is ; mely a gettóba vagy legzsúfoltabb városnegyedekbe szorítva, szükségképpen jutott el a tuberkulózis fertőzéssel szemben az immunitás bizonyos fokára. Azonban a contagium behurcolása és az átvészelés folyamata mellett szerepelnek itt olyan káros kísérőjelenségek is, amelyek a magasabb kultúrájú szorosabb együttéléssel járnak. A népek tuberkulózisának szemlélése mégis arra az eredményre vezet, hogy a fajok fogékonyságában csak csekély különbségek mutatkoznak s az emberiség minden fajtája meg­közelítően azonos fogékonyságot mutat a gümőbacillussal szemben. Fajok és földrészek szerint kisebb vagy nagyobb eltéréseket a tuberkulózishalandóságban inkább az a körül­mény vált ki, hogy miként reagál az egyén szervezete a be­következett infekcióra. A szervezetnek ez a mikénti reakciója, mely annak immunitásos fokától függ, dönt azután a betegség tartama, kimenetele és megjelenése formája fölött. A tuberkulózis elterjedésének foka inkább a lakosság sűrűségétől, mint annak alkati fogékonyságától függ. Cornet szerint a tuberkulózis elterjedésének egyenlőtlensége a külön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom